Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI (Dr. Csiffáry Nándor) - A közigazgatás újjászervezése

1945. június 6-án a kommunista dr. Zöld Sándor belügyi államtitkár a városi Nemzeti Bizottság gyűlésén foglalkozott az 1945 március végétől elkövetett súlyos szabálytalanságokkal. Megállapította — amint azt a Szabad Esztergom 1945. június 9-én írja —: „Az egyéni meggazdagodás jutott előtérbe. Egyéni célból visszaéltek a hatalommal. S ez részben a Nemzeti Bizottság gyengeségéről tesz tanúbizonyságot." Ezért szükségesnek látja, hogy a jelenlegi összetételű Nemzeti Bizottság mondjon le és a demokratikus pártok új nemzeti bizottsági tagokat jelöljenek ki. Rámutatott arra a hibára is, hogy az egyes pártok csak éppen hogy léteznek és tagjaik csupán papíron szerepelnek, de aktív munkában nem vesznek részt a demokratikus Magyarország újjáépítésében. A Nemzeti Bizottság jelenlevő tagjai ezután „elhatározták a lemondásukat, és javaslatot tettek a pártközi értekezlet összehívására, amikor is az újonnan kijelölt Nemzeti Bizottság megválasztására kerül sor." 1945. tavaszának kiemelkedő tömegmozdulása volt a május elsejei nagygyűlés és felvonulás. Az első szabad május elsejét tízezres tömeg ünnepelte Esztergomban. A Széchenyi téren tartott nagygyűlésen a demokratikus pártok képviselői szóltak az egybegyűlt dolgozókhoz. A népes dorogi bányászküldöttség (kétezer ember jött ezen a napon Esztergomba, az utat közlelekedési eszköz hiányában gyalog tették meg!) nevében Molnár Mihály akkori dorogi kommunista párttitkár bátran hangoztatta: szigorú harcot kell vívni a „fekete reakcióval", a demokrácia erősödik, erősödése állandó folyamat, amelyet többé cselvetéssel sem lehet letaposni. 29