Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

BIBLIOGRÁFIA; TÁRGY- ÉS NÉVMUTATÓ - Betűrendes tárgy- és névmutató a bibliográfiához

BETŰRENDES TÁRGY- ÉS NÉVMUTATÓ A BIBLIOGRÁFIÁHOZ Tárgyszavaink kialakításában mindenekelőtt azt tekintettük vezérelvnek, hogy az egyes tételeket minél több szempontból és más tételekkel (tételcsoportokkal) minél teljesebb összefüggésben visszakereshetővé tegyük. Egy-egy dokumentumcímet annyi tárgyszóra bontottunk, ahány fontosabb tematikus elem benne, vagy a hozzáfűzött annotációban szerepelt; illetve ezekből egyenesen következtethető, általánosítható volt. Egy-egy címet jelző tételszám tehát általában több — egyedibb és elvontabb, szűkebb és tágabb értelmű — tárgyszóhoz is be van osztva. Ha közöttük tartalmi, logikai összefüggés van, erre „1. még" utalás figyelmeztet. Tárgyszavaink másik csoportja a könyv, illetve a bibliográfia fejezeteinek (témacsoportjainak és alcsoportjainak) címeiből való. Ezeket oly módon jelezzük, hogy a hozzájuk szorosan kapcsolódó — a fejezetek rendje szerinti beosztásban egymás után következő — tételszámokból csak az elsőt és utolsót közöljük. A köztük lévő többi számot ilyenkor kötőjel helyettesíti. (Pl. a II. 3. fejezet címe: A két munkáspárt egyesülése. Ebből tárgyszó: munkáspártok egyesítése 52—58.) A kereső szempontját, illetve a több szempontú visszakereshetőség elvét igyekeztünk érvényesíteni a következő szerkesztési szabályok révén is: 1. Ha úgy ítéltük meg, hogy a kereső egy-egy fogalmat különböző rokonértelmű kifejezések alatt is kereshet, a legvalószínűbb ilyen lehetőségeket is felvettük tárgyszóként „1." rövidítésű utalási rendszerrel kötve őket egymáshoz, illetve ahhoz a főtárgyszóul kiválasztott kifejezéshez, amely mellett a tételszámokat feltüntettük. Abban a néhány esetben, amikor a tárgyszóhoz csak egy-két tételszám kapcsolódik, az egyszerűség — és a helytakarékosság — kedvéért nem utaltunk a rokonértelmű kifejezésre, hanem ugyanazokat a tételszámokat mindkettőnél felvettük (pl. népesség alakulása... — demográfiai helyzet...) 2. A valószínűbbnek ítélt keresési iránynak megfelelően néhol a szétbontás, máshol az összefoglalás elve szerint választottunk fő-tárgyszót. (Pl. kulturális találkozók...; politikai találkozók... stb. — de: képviselő-választások: nemzetgyűlési ... országgyűlési ...) A másik — nem tételszámozott — lehetőségről ilyenkor is utalunk (pl. találkozók: 1. kulturális — ; stb. — nemzetgyűlési képviselő-választások: 1. képviselő-választások). 3. A tematikus keresés rugalmas tágításának — szűkítésének minél teljesebb lehetőségét a 1. még rövidítésű utalási rendszerrel igyekeztünk megalapozni. (Pl. képviselő-választások... 1. még: képviselők; választói nagygyűlések.) 249