Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

VI. A HÁROM ÉVTIZED KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉS ZENEI ÉLETÉNEK FŐBB ESEMÉNYEI (Kaposi Endre és Dr. Kálmánfi Béla) - Zenei életünk fejlődése (K. B.)

való bekapcsolását jól mutatják az elmúlt évtizedekben megalakult ének-zenei együttesek, az állandó hangversenyélet, a bérleti hangversenysorozatok résztvevőinek évről-évre emelkedő száma. A nagy történelmi múltú, ezeréves város haladó művészeti értékeinek, zenei hagyományainak ápolása jegyében nagyszabású zenei programok kerültek megrendezésre Esztergomban a felszabadulás utáni korszakban. Az elért eredmények további lelkes munkára, nemes célkitűzések megvalósítására indítanak. A felszabadulást követő években a tömegzenei mozgalom fellendülésének első jele a kóruséletben mutatkozott. 1947 után egész sor üzemi és egyéb kórus alakult a városban. Elsőként 1948-ban a Sportárutermelő Vállalat (későbbi Labor Műszeripari Művek) kórusa jött létre és a MÁV férfikar, majd 1949-ben a Szerszámgépgyár énekkara. 1950-ben kezdte meg munkáját a városi pedagógus énekkar, 1951-től a Kultúrotthon vegyeskara. A kórusok az üzemi és városi kulturális és mozgalmi élet állandó szereplői voltak ezekben az években, lelkes szervezőjük és irányítójuk Bálint Ferenc karnagy, tanár volt Az iskolák államosítását követően az iskolai kóruséletben is hasonló fellendülés volt tapasztalható. Az iskolai kórusok 1949-től kezdődően több évben egymás után tavaszi közös hangversenyt szerveztek „Éneklő Ifjúság" címmel. A kórusélet szép eredményeit, mutatja, hogy az 1950-es évek elején a Petőfi Sándor Általános Iskolában 100 tagu fiú kórus működött Dr. Schleifer Józsefné tanárnő vezetésével. O szervezte meg az Üttörőház kórusát, majd a Szakmunkásképző Intézet kórusát és a Makarenko énekkart is. Az Üttörőház zenekarát Nyulász Kálmán karnagy hozta létre, aki a fúvós zene és az ifjúsági zenei élet elindításával jelentős munkát végzett. A felszabadulás után igen hamar elkezdődött a Városi Szimfonikus Zenekar munkája is Dr. Darabos László főorvos vezetésével. A próbákat eleinte a Tanácsházán tartották. A városban megrendezett hangversenyeiken Mozart, Beethoven. Schubert, Csajkovszkij, Hacsaturján darabokat szólaltattak meg igen nagy sikerrel. Az együttes legkiválóbb hangszerjátékosaiból kamaraegyüttes is alakult, akik triókat, kvartetteket, kvintetteket adtak elő. A kamaramuzsikálás lelkes szervezője Bérezi László SZTK tisztviselő volt. A városi ének-zenei együttesek közös munkájának szép eredményeként 1950-ben Kacsóh Pongrác „János vitéz" c. darabját, 1952-ben Farkas 158