Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI (Dr. Csiffáry Nándor) - 1945. március 21.

rendszeresen, éjjel-nappal robotmunkára hurcolták a frontra, hogy a németek részére védelmi állásokat építsenek. Február 10-én Vajna Gábor nyilas igazságügyminiszter látogatta meg a várost és a vármegyeházán tartott beszédében további „kitartásra" buzdította nyilas cimboráit. A nyilasok nyíltan ágyutölteléknek szánták a város lakosságát. Falragaszo­kon hirdették ki: „Leventék! Semmiféle felmentés nem érvé­nyes!" Február 11—13 között 14 éves kortól elhurcolták a még otthon maradt férfiak jelentős részét. A városban menedéket talált menekültek zömét is távozásra kényszerítették. Kis ba­tyuval a hátukon, sírva bandukoltak a bizonytalanságba, a pusztulásba vezető úton. Nem sok jó várt a városban maradók­ra sem, noha a hatóságok józanabb tisztviselői az elkerülhetet­len összeomlást látva, maguk is vonakodtak már a nyilas ren­delkezések maradéktalan végrehajtásától. A városi nyilas ve­zetőség képtelennek bizonyult a közellátás biztosítására: a kiadott élelmiszerjegyeket bajos volt beváltani. Esztergom számára további kedvezőtlen változást hozott a Duna balpartján február 17-én indított német ellentámadás, amely Komarno térségéből február 24-re a Garam balpartjára szorította vissza a szovjet erőket. Ezzel Párkány újra német megszállás alá került, és Esztergom küszöbön álló felszabadí­tása érezhetően nehezebbé vált. 1945. március 21. Közismert, hogy a márciusi német támadás súlyos kudarc­cal járt a Balaton térségében, Esztergomnál is kétségbeesett sietséggel igyekeztek a németek megerősíteni védelmi vonalai­kat, mert a szovjet ellentámadás a küszöbön állt. A város fasiszta katonai parancsnoka már március 14-én parancsot adott ki, amelyben az egész lakosságot, — még az asszonyokat és gyermekeket is — katonai védelmi állások és páncéltorlaszok építésére rendelte. Szigorúan felhívta a polgári hatóságok fi­gyelmét, hogy olyan döntő bevetésről van szó, amely a magyar tér védelmét szolgálja. Aki kivonja magát, az honvé­delmi törvénybe ütköző cselekményt követ el és megfelelő büntetésben részesül." A sebtében elrendelt szigorú intézkedé­sekkel azonban nem tudták komolyabban akadályozni a szov­jet csapatok március 16-án megindult általános támadását, elő­retörését. Esztergom végleges felszabadításáért március 19-én kez­dődött meg a küzdelem. Az itteni harcok a szovjet hadsereg 14

Next

/
Thumbnails
Contents