Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Esztergom iskolaváros (Sz. F.) - (Óvodák (104), Általános iskolák (110), Szakmunkásképzés (117), Középiskolák (123), Állami Zeneiskola (131), Felnőttoktatás (133), Felsőoktatási intézmények (136).)

tanműhelyt és 4 tantermet alakítottak ki. 1965-ben a Dorogon megnyíló gimnázium az I. István gimnázium kihelyezett tagozata lett és volt 1969-ig. Az iskola 1968-ban érte el legmagasabb létszámát. A 12 gimnáziumi és 12 szakközépiskolai tanulócsoportot 750 tanuló látogatta. A nevelőtestületnek 32 tagja volt. 1970-ben megkezdődött az egységes profilú — új típusú — gépgyártástechnológiai szakközépiskola kiépítése. 1972-ben elkészült az iskola új, korszerű tanműhelye a Laposi-dűlőben, s ezzel maradéktalanul biztosítottá váltak a gyakorlati oktatás tárgyi feltételei. Ugyanebben az évben megtartották az utolsó gimnáziumi érettségit, s a nagymúltú iskola fennállásának 277. esztendejétől nem vett fel többé gimnáziumi tanulókat. 1972. szeptemberétől 12 tanulócsoportos szakközépiskola lett, s I. István Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola néven működik tovább. 1957 tavaszán az iskolában megalakult a KISZ szervezet 25 taggal, és ma már széles, az egész iskola életét átfogó szervezette fejlődött. Az iskola tanulóinak zöme, mintegy 90 %-a KISZ-tag. A KISZ szervezet ési az iskola igazgatósága, valamint tantestülete közötti eredményes együttműködés pozitívan tükröződik az iskolai élet egészében. Az iskolában 1952 szeptemberében megindult a felnőtt-oktatás is. A honvéd tisztek részére levelező tagozatot szerveztek, de a következő — 1953/54. — tanévben már polgári tagozat is nyílt. A dolgozók levelező oktatását 1965-ben a dolgozók önálló gimnáziuma vette át. Dobó Katalin Gimnázium és Szakközépiskola 1929-ben elkészült a vízivárosi zárda új 234 méter hoszszú iskolaépülete a Kis-Duna partján. Ebben az épületben nyílt meg 1930. szeptember 1-én a Dobó Katalin Gimnázium elődje, az Érseki Boldog Margit Leánygimnázium. Az 1945/46. tanévtől 1948-ig az iskolában a régi keretek között folyt a tanítás. Az államosítás után az iskola az „Állami Szt. Margit Leánygimnázium" nevet kapta. Az államosítás után alakult ki az épületben elhelyezett többi iskola mellett a leánygimnázium végleges helye is, ahol tanári szoba, igazgatói iroda, 8 tanterem, biológiai szertár, kémia-fizika szertár volt hivatva biztosítani az oktatás feltételeit. 125