Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

V. A MŰVELŐDÉSÜGY HÁROM ÉVTIZEDE (Nagyfalusi Tibor és Szóda Ferenc) - Esztergom iskolaváros (Sz. F.) - (Óvodák (104), Általános iskolák (110), Szakmunkásképzés (117), Középiskolák (123), Állami Zeneiskola (131), Felnőttoktatás (133), Felsőoktatási intézmények (136).)

amely a beszerzés és előkészítés feladataiban jelentős segítséget ad a három általános iskolában folyó műszaki-, és a másik kettőben meghonosodott mezőgazdasági jellegű gyakorlati foglalkozásokhoz. A két felsőfokú nevelési intézmény — az 1959 óta fennálló Felsőfokú Tanítóképző Intézet és a kebelében 1970 óta működő ugyancsak felsőfokú Óvónőképző Intézet — munkája tágítja napjainkban a legszélesebbé iskolavárosunknak azt a vonzáskörzetét, amelyben — középiskolái révén — már a 18. században funkcionált, a 19. század elejétől fokozatosan megerősödött s amelynek révén az 1930-as évekre „messze kiemelkedett a kisvárosok átlagából". A Tanítóképző Intézet nemcsak a hallgatók lakóhely szerinti megoszlásának nagyobb földrajzi területével tágítja ki a vonzáskört, hanem sajátos belső munkájának országos méretű kisugárzásával is (tudományos, módszertani közlemények az országos pedagógiai szaksajtóban; emlékünnepségek, szakmai tanácskozások, tudományos diákköri konferenciák megrendezése, stb.) Ma Esztergomban — 8 000 diákkal, 500 pedagógussal — összesen 16 állami tanintézet működik, (pontosabban 18, ha a „tanintézethez" képest sajátosabb feladatokat teljesítő Átmeneti Gyermekotthont és a Makarenko Leánynevelő Intézetet is ideszámítjuk. Ez utóbbi a múlt esztendőben — a MüM-intézettel egyidőben — kapott új épületet). A 16 iskola közül kettő felsőfokú, hat középiskola, kettő pedig (ipari, illetve kereskedelmi-vendéglátó) szakmunkás-tanuló iskola. Jogosan citáljuk tehát fejezetünk végére Lettrich Edit említett könyvéből az alábbi sorokat: „A város oktatási centrális szerepköre — mely hosszú időszakon át a klérus irányítása alatt fejlődött — ma egyre mélyebb gyökereket ereszt az iparvidék életébe, a szakkádernevelés révén fontos feladatokat lát el a vidék iparának fejlesztésében. Oktatási intézményeink területi kapcsolatai — ha lazább százalékkal is — jóval a megyén túl nyúló területekkel is összekötik a várost." Esztergom iskolaváros Óvodák: Az első világháború után még hosszú ideig a XIX. században alapított három óvoda (a társulati kisdedóvó a mai Bottyán J. utcában, a déli városrészben a mai Kiss J. utcai és 104