Esztergom 1945–1975 (Tanulmányok és bibliográfia Esztergom felszabadulás utáni történetéből)

I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI (Dr. Csiffáry Nándor) - Az 1944. decemberi felszabadulás

I. A VÁROS FELSZABADULÁSA. A FELSZABADULT ESZTERGOM ELSŐ HÓNAPJAI... — Dr. Csiffáry Nándor — Az 1944 decemberi jelszabadulás Esztergom és környékének természeti földrajzi helyzete: az Esztergom-Visegrádi vulkáni hegység, a Pilis és a Gerecsehegységek erdős vonulatai, a Duna mint fontos stratégiai akadály, a Dunakanyar és a főváros, Budapest viszonylagos közelsége, feltétlenül közrejátszott abban, hogy a város és környéke 1944 decemberétől 1945 márciusáig véres csaták szinterévé vált. Három hónapig nehezedett a lakosságra a háborús megpróbáltatások néha elviselhetetlenné váló súlya. Esztergom városának neve gyakran szerepelt az egykori, 1944—45-ös szovjet és a fasiszta német—magyar hadijelentésekben. Dezsényi Miklós, Nagy Gábor és Tóth Sándor hadtörténészek az Esztergom körüli harcokkal kapcsolatban utalnak arra, hogy az itteni hadműveletek szoros összefüggésben álltak Budapest szovjet ostromával, stratégiailag is fontos szerepük volt az ország teljes felszabadításáért vívott küzdelemben. Nemcsak Budapest, hanem Esztergom környéke szempontjából is tragikus következményekkel járt, hogy a nyilas rémuralom hirhedt „Nemzetvezetője", Szálasi Ferenc 1944. december 5-én Hitlernél jártakor hozzájárult Budapest értelmetlen, bűnös feláldozásához. Az 1944. október 15-i Horthy-féle kiugrási kísérlet csúfos kudarca után, a már hazánk területén harcoló szovjet haderőnek, sajnos, 1944 október végén nem sikerült egyetlen lendülettel, „menetből" azonnal felszabadítania Budapestet. Nagy kár, mert ez a megoldás lett volna a legkedvezőbb a polgári lakosság és az anyagi értékek megóvása szempontjából is. Hitler a német hadvezetőség egy részének ellenkezését figyelmen kívül hagyta és ragaszkodott ahhoz, hogy Budapestet 9