A Dobó Katalin Gimnázium 75 éves jubileumi évkönyve

THIO/É£Ö: TÓTÍL 1 ;< I V RIAI. I/.<): ;< U I.T ÍWIM VEST Mid- ÍVU-J-ÍV a—a Versenyfelhívás Az építkezés Simon Tibor tanácselnök átveszi az épület kulcsát a beruházótól tWl,|«ni niMltimt! (ItlBlt'Hm 1,• It! tnin ... tcitftnt la, de a sokszor húsz-harminc éve a régi épületben tanító és esetleg már a gimnáziumi éveiket is ott töltő kollégák bizony nehéz szívvel váltak meg a gyönyörű, történelmi környezetben álló patinás épülettől. Végül 1989. szeptember 3-án kaput nyithatott az új Dobó. Az 5778,65 m

2-es épület nemcsak Esztergom, hanem a 90-es évek egyik legszebb magyar gimnáziuma lett. Mind építészetileg, mind technikai felszerelésében megfelel egy mai modern középiskola igényeinek. Az új iskola felavatásán Pusztai Ferenc államtitkár a következőket mondta: „Esztergom méltán vallja és vállalja, hogy iskolaváros. Aligha találnánk ezt tagadót, vagy akárcsak kétségbe vonót ...Nem minden város iskolaváros, nem elegendő ahhoz csupán a sok iskola. Ahhoz jó iskolák kellenek. Olyanok, amelyek a városon kívülről is vonzzák a diákokat. A jó vagy a jót kereső diákokat. Az iskolaváros vonzza, megtartja és felneveli a jó tanárokat. Bizony nemegyszer szorító körülmények között is, azok ellenére is. Esztergom négyezer középiskolása 9 iskolában tanul. 1945 óta csupán két új középfokú iskola épült. A város mégis, kétely és megtorpanás nélkül, iskolaváros maradt. Szellemi ereje, szellemi lehetőségei miatt." Az 1989/90-es tanévben lázas munka folyt az új épületben, hasonlóan ahhoz, amikor egy nagy család új lakásba költözik. Mindennek meg kellett találni a helyét, a funkcióját, az új felszereléseket el kellett helyezni, ki kellett alakítani a szertárak, a szaktantermek rendjét, azaz be kellett „lakni" az épületet. Az új épületben az oktatás osztálytermi rendszerben folyik, azaz minden osztálynak saját osztályterme van, amelyet ritka kivételtől eltekintve más csoportok akkor sem használnak, ha az éppen üres. így minden osztály kialakíthatja és megóvhatja azt a környezetet, ahol „otthon" érezheti magát, és ahol a komfortérzet hiánya nem gátolja a napi munkában. Az osztálytermek díszítése, rendben tartása egyben fontos része lehet az esztétikai nevelésnek és a felelős magatartás kialakításának. Az sem mellékes, hogy a tanulóknak nem kell minden szünetben a teljes felszerelésükkel teremről teremre vándorolni. A tágas folyosókon emellett minden tanuló rendelkezik egy-egy zárható tanulói szekrénnyel, ami lehetővé teszi azoknak a felszereléseknek a biztonságos tárolását, amit nem kell nap mint nap hordozni az otthon és