Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

- 91 viil Krónika. Mellyet stb. fordított Orosz P. Budán, Landerer F. 17G0. kis 8-rét, 30. sztl. és 100. 1. — Ezen krónika Turóezy J. krónikájával együtt latinul 1488-ban jelent meg Brúna és Augusta városában. ') 146. Király József. Született Komáromban 1737. apr. 4-én. Édes anyja Jókay Katalin kálvinista nő volt. Hittudományi tanulmányait elvégezvén s pappá szenteltetvén, részint segédlelkész volt, részint a Szunogh-grófl család nevelője 1764-ig, midéin a mocsi plébániát nyerte. Innen 1794-ben Udvardra költözött, hol esperesi ranggal, Komárommegye részéről táblabírósággal tiszteltetett meg. Ferencz király 1802-ben pozsonyi-, 1805-ben esztergomi kanonokká nevezte ki; később pedig esztergomi suffraganeus püspökből a pécsi egyli. megye főpásztorává lett, mely székébe 1808. márcz. 25-én iktattatott be. Meglialt Füreden 1825. jul. 17-én élete 88-ik évében.

2) A nemzeti pozsonyi zsinaton a Káldy által magyarra fordított szentírás megjobbitására rendelt tagok feje s elölülője volt. Kiadott egy szent beszédet: Ditsöséges szent István Magyarország első királya és apostola tiszteletére intézett beszéd, melyet a n. m. n. Inneplese a. a Kapuc. templomában mondott Király József, pozsonyi kanonok. Bécsben, Haykul Antal betűivel. 1803. 8-rét, 32. lap.

8) 147. Királyhegyi (Regiomontanus) János. Életére vonatkozólag hiteles adataink nincsenek. Állítólag ö szerkesztette Esztergomban a legelső magyar naptárt, melyet Vitéz János esztergomi érsek 1467-ben kiadott s mely egész Európában feltűnést keltett.

4) 148. Kiszlingstein Sándor. Született Léván 1852. jan. 14-én. Elemi iskoláit Mesztegnyőn (Somogy m.), az algymnasiumot Léván végezte, a könyvkereskedést pedig Komáromban Siegler Antalnál tanulta. Mint könyvárussegéd működött Komáromban, Pécsett, Budapesten és Esztergomban. 1877-ben egybekelt Buzárovits Saroltával, 1880. ') Lásd ezen intt 100-ik 1. ») Magy. Tud. Gyűjt. 1829. IV. 49- 64. 1. V Magy. Sión. 1869. 781. 1. <) Eszf. és Vid. 1887. 47. sz.