Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

- 87 11. Examen vetustissimi M. Moraviae situs, cum Vindieiis Anonimi Belae Regis Notarii institutum. Budae. 1786. 8-rét, 162. 1. 12. Amioum responsum ad Hypercrition Georgii Szklenár. Buda. 1788. 8-rét, 29. 1. 13. Vetus Moravia, rursus ad suos limites reduc.ta, a Stephano Katona Presbytero Strigoniensi. Budae. Typis Regiae Uniyersitatis. 1789. 8-rét, 111. 1. 14. Ad araicum August.anae oonfessionis amici eatholici de pacificatione Viennensi et Lincensi Epistolae tres. 1790. 8-rét, 46. 1. 15. Dissertatio Critiea Stephani Katona Presbyteri Strigoniensis in Commentarium Alexii Horányi Cl. Reg. Piarum Scholarum de Sacra Hungáriáé Corona. Budae. Typis Regiae Universitatis. MDCCXC. 8-rét, 74. 1. 16. Larva Pseu do-cath ol i c o (Ant. Abaffi script, virulento) detracta. 1791. 17. Vindiciae sac er do tum ex oratione Cliristophori Scheurl excerptae. Pestini. 1791. (név nélkül). 18. Epitome chronologiea rerum Hungaricarum, Transsylvanicarum et lllyricarum. Buda. 1796 -8. 3 kötet. 19. A magyar szent koronáról, Doctor Décsi Sámueltől irt históriának megrostálása. Buda. 1793. 8-rét, 85. 1. 20. História Metropolitanae Colocensis Ecclesiae. Kalocsa. 1800. Partes duae. 21 Defensio bonorum Ecclesiasticonim. Pest. 1801. 22. Orationes, quas triduo exercitiorum Spiritualium in Hebdomada Majore bábuit ad studiosam juventutem. Opuseulum posthumum. Pestini. 1813. 23. Analocta de Strigonio. Magy. Sión. 1863. I. 561, 641. 1. 137. Dr. Katona Lajos. Született Esztergomban. Itt végzé elemi- s gymn. tanulmányait kitűnő sikerrel. A bpesti tud. egyetemen a bölcsészeti tanfolyamot, rövid ideig Esztergomban a liittudományokat is hallgatta; 1887-ik év elején a gráczi egyetemen bölcsészettudorrá avattatott cum applausu sub auspiciis Iinperatoris. Kitűnő tehetségű ifjú, ki kiváló előszeretettel tölti idejét nyelvészeti tanulmányokra. Az európai nyelvek nagy részét birja. Számtalan czikket irt a Magy. Nyelvőrben és az esztergomi helyi érdekű lapokban. Jeles önállóan megjelent müve: Vol and Kovács és rokonai az Alja rege-világban. Esztergom. 1884. 138. Gróf Keglevich Zsigmond. A papi pályára lépvén, a hittudoinányokat Rómában hallgatta és itt hittudorrá is felavattatott. Több helyen viselt lelkészi hivatalai után 1759-ben a pozsonyi-, 1760-ban pedig már az esztergomi kanonoki javadalmat nyerte.Meghalt mint makari cz. püspök és nagyprépost 1805-ik évben. ') Uj M. Sión. 1886. 462. 1.