Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 58 — ö. A sas vári Ii áromsz ázados nagy bucsujárat. Nagyszombat, 1865. Ny. Winter Zs. 8-rét, 222. 1. \ Irt több bírálatot és néhány értekezést; pl : A phil. tankönyvek czélszerü szerkesztésének tervezete. A „popule mens" kifejezés helyességéről a elassieusok nyomán. Tanod. Lapok. 92. Gulyás Elek. Született Győr-Sz.-Mártonban 1831. szept. 18-án. Gvnin. iskoláit Győrött elvégezvén, a benczések közé fölvétetett s a theologiát Pannonhalmán hallgatta. Fölszenteltetvén, több helyen, Esztergomban is működött (1856—1873) mint főgymn. tanár, végre Deákiban lelkészszé lett. Önállóan megjelentek: 1. Gu z m ics Izidor és Kazinczy Fere ne z közti levelezés 1822-1831. Esztergom. 1860. Ny. Horák E. 8-rét, 282. 1. 2. A S z. R e n e d e k-r e n d i esztergomi nagygymnasium ö nk épző-cgyletének első évkönyve. Gulyás Elek felügyelete alatt. Esztergom. 1869. Értekezései: Magyar nyelvészeti értekezés: a) a nyelv tökélyeiről, b) bősége, c) határozottsága, d) rövidsége, e) tisztasága, f) szabályossága, g) jóhangzatról. Eszterg. főgymn. ért. 1859. Szemelvény Guzmies J. és Kazinczy F. közti levelezésből 1822—1831. U. o. 1860. Vélemény a magyar nyelv és irodalomtörténeti tankönyv szerkesztése ügyében, gymnasiumaink számára. Tan. Lapok. 1865. Deáki temploma hajdan és most. Uj M. Sión. 1875. 881. I. ') 93. Gunszt József. Született Esztergomban 1824-ik évben. Mint Esztergom főe. m. áldozár több helyen végzett lelkészi teendőket, végre tornóczi plébános lett s mint ilyen meghalt 1866. apr. 14-én. Dolgozatai: Reminiscentiák Buda aranykorából. 10 aranynyal jutáim, pályamű. Csal. Lapok. 1857. évf. Szent-Háromság oszlopa Buda várában. Relig. 1856. 1. 15. sz, 94. Gyarmathy József. Született Esztergomban 1853-ik évben. Gymn. osztályait és a tanitóképezdét u. itt végezte és a tanítói pályán hontmegyei ') Lasd Szollőssy: Az osztr. magy. szerz. tört. 83. J.