Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

- 55 — nos életrajza. Mónin Alfréd franczia műve után fordította G. K. Budapest. 1874. Sartori Károly. 8-rét, 454. I. ') 4. Paulai Szent Viucze élete. Galura Bernát brixeni hgpiíspök után fordította G. K. Esztergom. 1885. Számtalan értekezést irt: S/,. Kálmán vértanú. M. Sion. 1863. 1. 81, 173. 1. Mit tettek 1863. évben a testvérhaza határain belül azok a holt kezek. U. o. 1863. 464, 932. 1. Capistranói sz. János. M. Sion. 1864, 561, 721, 801. 1. Szent-Háromság és az emberi ész. A Káté ós a bibliai történetek. A XIX. század homályos foltjai. A sajtó szabadság hazánkban. A vallásos hajlam és corolláriuma stb. 88. Galgóczy Ferencz. Pápa város plébánosa volt, azután pozsonyi kanonokká lett, 1766-ik évben esztergomi kanonoknak neveztetett ki, később komáromi főesperes lett. Meghalt 1798-ik évben. Halotti beszédjeit Katona István 2) is emliti. Ezek: 1. Első Ferencz Ro m ai Csász. e t e. külső és belső dr ága j ó e rli ölt sei, s ugyan azokból származott Isten és világ elölt való szeretete és ditsérete, mellyet, midőn a Fels. Kir. Udv. Magyar Kamara a Posonyi Káptolon és Város templomában 1765-ben fount nevezett Császárnak boldog emlékezetét tisztelné, örökös hálaadó szívvel hirdetett. Pozsonyban. ívrét, 42. 1. 2. Batthányi Lajos Magyar Országi Palatínusnak nagy Erdemei, mellyeket Pozsonyban 1766-ban, midőn fiai attyoknak emlékezetét halottas Solennitással tisztelnék, élő nyelven hirdetett. Pozsony, 1766. ívrét, 52. I. 89. Dr. Gánóczy Antal. Született Kassán a 18. század első felében. Nagyváradon az egyházi rendbe lépett; innen Csáky Miklós érsek által mint főegyházmegyei szertartó Esztergomba tétetett át. Egy ideig mint éjsekujvári plébános, azután mint budai papnöveldei igazgató működött, míglen pozsonyi-, majd 1768-ban nagyváradi kanonokká, s később apostoli protonotariussá lön. Meghalt Pozsonyban 1791. évben. A magyar egyli. történeti irodalmat több jeles művel gyarapította és mint történetíró jó névre tett szert. Több műve nélki'ilözlietlen a történetbuvárra nézve. Müvei: 1. Prudentia hu ma na, sen Ars, qua homo se, fortunamque suam in altum provehere potest. Opus utile primum ex Anglico in Germanicum transposi') Megj. Családi Lapok 1867—8. évf. Ism. Uj M. Sion. 1874. 305. 1. ») Hist. Crit. 39. köt. 954. 1.