Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 50 — melyeket 1877-ben „Költemények" czim alatt önálló kötetben kiadott. — Legjelesb költeményei a „Fővárosi Lapok" hasábjain jelentek meg. Meleg érzés és formacsin jellemzik dalait. Szorgalmas művelője a vallásos költészetnek is; Simor János jubilaeumára irt ódája az összes hazai katli. lapokban megjelent; az „István bácsi" által kitűzött pályázaton „Szent István" cz. hyizmusával 4 arany I-ső pályadijat nyert stb. Földváry J. költői értékéről 1877. óta irt s összegyűjtött müvei fognak számot adni. 85. Dr. Fraknói Vilmos. Született 1843. febr. 27-én nyitramegyei Ürmény községben. Gymnasiumi iskoláit Nagyszombatban, a bölcsészetet mint növendékpap, 1858-ban a bittudományokat Budapesten végezte. Már 1864-ben bölcs, tudorrá és nagyszombati főgynin. tanárrá lett. 1865. jul. 23-án felszenteltetvén, u. a. évben esztergomi papneveidei tanárnak neveztetett ki. Hat évi itt léte után Budapestre költözött s Rónay Jáczint lemondása után az akadémia II. oszt., titkárává lett, majd 1879. május 23-ig musaeumi köuyvtárőr volt, azóta pedig akadémiai főtitkár. M. akadem. 1. tagnak 1870. máj. 25-én megválasztatván, 1871. okt. 9-én tartotta székfoglalóját „Pázmány Péter diplomatiai küldetése Rómába 1632. évben" cz. értekezésével. Az akadémiának 1873. máj. 21. óta rendes tagja. 1878. inárcz. 24-én nagyváradi kanonok lett, 1879-ik évben pedig szegszárdi cz. apát. A nemzeti történetírásnak fáradhatlan művelője, ki gondosan átkutatta az európai nagyobb levéltárakat és a kutatás eredményét jeles történeti monograpbiákban, értekezésekben stb. feldolgozta. Fraknói neve a tudományos világban előnyösen ismeretes, s e méltánylást legnagyobb mértékben meg is érdemli. Dr. Zádorival szerkesztette az Uj Magy. Sion I—

III. évfolyamait; szerkesztette az akadémiai értekezéseket a történettudományok köréből 1879-ig, (összesen 9 kötet); kiadta az akadémia megbízásából a magyar országgyűlési emlékeket történeti bevezetésekkel (1873 —1884-ig nyolcz kötetben); a magyar országgyűlések történetét (1873 — 1881. nyolcz kötetben) stb. Önálló müveinek nevezetesebbjei itt következnek: 1. A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában és a kereszténység behozatalának története. A magyar akadémia által a történettudományi osztály jutalmával koszorúzott pályamű, irta Franki Vilmos Pest-központi növendékpap. Pest. Emich Gusztáv, magyar akadémiai nyomdász. 1861. 8-rét, XII és 13—403. 1.