Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

- 4n 5. Contitutiones dogmatieae ss. coricilii Vaticaui. A vaticáni sz. zsinat által hozott határozatok. Esztergom. 1877. Buzárovits G. Nagy 8-rét, 43. 1. 6. Érsekújvár hajdan ós most. 1888. Nem önálló müvei, folyóiratok- s lapokban : Jézus társasága különös tekintettel hazánkra. Pesti npság Munkál. 1853. Lippay György, eszt. érsek élete. U. o. 1854. Kalászok az egyh. történelem mezején. U. o. 1854. Újszövetségi áldozat. Pdijas mű. Religio 1858. I. 8—11. sz. A szeplőtelenül fogantatott, Szűz Mária. Népn. Közlem. 1858. 393. I. Egy fontos tanóra. Népn. Közi. 1858. 260. 1. Egy ifja levelei édes anyjához. Kath. Népi. I860. 3—20. sz. Egy ifjú elmélkedései. Katii. Népi. 1862. 21, 24, 31 -2, 44; 1863. 7—8. sz. Az egyházasfalvi plébánia története. U. o. 1864. JJ. 607. I. A széplaki plébánia története. M. Sión. 1863. I. 895. 1. Kratochvila Mihály. M. Sión. 1805.III. 506. 1. Menyasszony avatása. Egyh. Lapok. 1868. 334. 1. A szentírás a világi hivek kezében. Religio 1870. I. 46—7. sz. Természettani érvek a pápai tévmentessóg mellett. U. o. A fonteti nő és V. Henrik. Uj M. Sión. 1875. Az érsekújvári erőd alapítása Magy. Sión. 1888. 41. 1. 68. Farkas (Luppus, Lupinus) András. Született a 16-ik században Esztergomban. Előbb evang. vallású volt, és mint ilyen küldetett 1531 -ik évben

1) Wittenbergbe a tlieol. tanpályára, honnét haza térve, kálvinistává lett s a haza különböző vidékein lelkészi hivatalokat viselt.

2) Az irodalomban mint költő ismeretes „Cronica de int r odueti on e Scyttarum in Ungariam et Judaeorutn de Aegypto" ez. munkája után, melynek legrégibb nyomtatott példánya a Gálszéesi István „Keresztényi Tudományról" czimzett *) és Krakkóban 1538-ban kiadott munkájában található. 8 nyolozadrétii levélre terjed. Magyar szövege megjelent Bornemisza „Énekek három rendbe" ez. munkájában, e ezim alatt: „Miképen az Úristen Izraelnek népét Egyiptomból, ós hasonlóképpen a magyarokat Szithiából kihozta." Ez a legrégibb magyar ének, mely hangjegyekkel jelent meg. Dallamát megfejtette s újra kiadta Mátray Gábor: Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. században. Pest. 1859. 3—8. 1. 69. Farkas Ferencz. Született Bálvány-Szakállos nevű pusztán (Csallóköz) 1852. máj. 5-én. Elemi iskoláit részben Csémen, részben Esztergomban, a gymnasiumot pedig Komáromban végezte. 186

s/,,. évben gazda') „Esztergom." 1875. 16. sz. 2) Lásd Perenczy-Danielik: i. m. I. 134. 1. — Perger Lajos Krakkóba vetődött jezsuita írónak mondja Farkas Andrást (Eszterg. ós Vid. 1887. 3. sz.) Nem tudjuk, micsoda forrásból merített. ») Lásd Ságh. .L: /feués/.-Lexik. 11. fűz. 10. 3. 1.