Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 33 — viae MDCXXXV. aceeptorum ritu solemni XXVI. .iun. MDCCCXXXVI. celobraret, Budae. Typis Typograph. Reg. Seiont Univ. Hung. 1836. 8-rét, 116 lap. 4. Beszédje, melyet Kopáesy József Hgprimás székfoglalója alkalmából mondott, olvasható az „Esztergomi díszünnepély, 1839." ez. műben. 55. Domokos Jenő. Született Esztergomban 1840-ik évben. Gymn. tanulmányait elvégezvén, a kegyesrendiek közé fölvétetett. Mint, fögymn. tanár több helyen nyert alkalmazást; többi közt a debreczeni piaristaháznak egyik jeles tagja volt. Tankönyveket irt; ilyenek : 1. Természettan a középtanodák alsó osztályai számára. 108 fametsz, Budapest. 187ó. Zilahy 8. Nagy 8-rét, VI

J t 272. 1. 2. Elemi mértan a középtanodák felső osztályai számára, i. köt. Arányi Bélával együtt, irta 1876-ban. — 11. köt, Uáromszögmórtan. 1876. ') 56. Gróf Draskovics György. Született 1599-ben. Ifjú korától fogva kegyeltje volt Pázmány Péter bíborunknak, aki 1618-ban Rómába küldötte, hol mint a Collegium germano-hungaricum növendéke több évet töltött. Viszszatérvén hazájába, 1622-ben már esztergomi kanonokká, majd 1630-ban pozsonyi préposttá lett, 1628-ban pécsi-, 1630-ik évben váczi-, 1635-ben pedig győri püspökké neveztetett ki és mint ilyen meg is halt 1650. nov. 26-án. Mint szónok jó névre tett szert. 1628-ban latinul irta a „Menybe vitetett Boldogságos Szűz Mária Congregatiójának eredetét." Ezen munkát magyarra fordította 1684-ben Jaklin Balázs, 1710-ben pedig Illyés István.

2) 57. Dr. Draveczky Ferencz. Született 1725-ik évben. A theologiát Rómában végezte. Almáson (Torna m.) voll plébános, azután lett szepesi-, 1772-ben esztergomi kanonok. Később a sz. Györgyről nevezett prépostságot nyerte s örkanonokká emeltetett. Meghalt, 1802-ik évben, élte 77-ik évében. Már életében szentnek nevezték.

3) Asketikus müveket irt. Ilyenek: ') Dr. Körössy: Esztergom. 1887. 261. 1. — Szöllőssy: Az osztr. m. moii. szerz. rend. 1878. II. 25. 1. 2) Szabó K. : i. m. I. köt. 1780. ez. a. 0 Mem. Bas. Conseor. 172. 1, 3