Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 26 — ment; később ismét Budapestre, hol 1868-ban testvéröcscsével, Jánossal önálló üzletet nyitóit. 1875-ben a népszínház titkára lett s itt kezdődik kiváló irói működése. Meghalt 1880. febr. 6-án, élte legszebb szakában, 38 éves korában a porosz-sziléziai Goebersdorfban. Osepreghy legkiválóbb szinmü íróink egyike, ki öntörekvése s szorgalma által vívott ki magának ily szép helyet az irodalomtörténetben. Műveinek legnevezetesebbjei: 1. Az utolsó esztendő. Regény. 2. Magyar fiuk Bécsben. Vígjáték 3 felv. Ezt a pesti kath. legényegyletben adták elő először. Pest. 1871. Ny. Kertész .1. (Aigner L). 8-rét, 104. 1. 3. A vi/.özön. Vig szinmii, 5 felv. Budapest. 1873. Aigner L. 8-rét, 155. 1. 4. A kii ár szultán. Tragoed. 4 felv. Budapest. 5. Az élhetetlenek. Vig szinmii. 5 felv. 6. Strog off M i Ii á ly utazása Moszkvától Irknczig. Legkorrektebb látványos darabja. 7. Kolumbus Kristóf. Látványos szinmii 10 képben. 8. Perózus. Énekes bohózat 3 felv 9. Utazás a holdba ós a tenger alatt. 10 kép. 10. A két mennyegzö. Népszínmű. 5 kép. 11. A kitűnő vendég. Vigj. 1 felv. 12. Az utolsó pesti német színház vagy 30 évvel a pesti magyar népszínház megnyitása után. Tréfa 1 felv. 13. A szép Meluzina. Tündéries bohózat. 16 kép. 14. Saul Király. Tragoed. 5 felv. 15. Utazás a föld körül 80 nap alatt.. Látv. szinmü. 16. Lumpácius Vagabundus. Nestroy után. 17. Botcsinálta doktor Moliere után. 18. A sárga csikó. Népszínmű 3 felv. 19. Piros bugyelláris Nópszinmű. Ezen két utóbbi darab a népszínműirodalomban méltó helyet biztosít neki Szigligeti Ede és Tóth E. mellett. Műveit Rákosi Jenő adta ki öt vaskos kötetben. 47. Dr. Csernoch János. Született Szakolczán 1852. jun. 18-án. Gymn. tanulmányai elvégzése után mint kitűnő előmenetelt tett iíju Bécsbe küldetett a hittudományok hallgatására, hol a ritka sikerrel letett szigorlatok után hittudori ranggal feldiszittetett. 1874. évi november 18-án fölszenteltet,vén. Radossóczra, később Budára, majd Pestre a Terézvárosba küldetett segédlelkészuek. Innen theologiai tanárnak hivatott meg az esztergomi papnevelő intézetbe. Rövid ideig tartott tanárkodása után sz. sz. jegyző, majd hgprimási titkár lett Esztergomban. 1887. aug. 16-án udvari káplánnak nevezte ki O Felsége.