Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…
— 246 — 356. Zrednai Vitéz János. Zsigmond, Albei t és Ulászló királyoknak, valamint Hunyadi János vajdának és kormányzónak titkára volt, A várnai veszedelemben a váradi püspök elesvén, Pápa 0 Szentsége őt — akkor nagyprépostot — 1445-ben nagyváradi püspöknek kinevezte. Ettől fogva igen nevezetes szerepet vitt az országban, különösen követségben küldetve fejedelmekhez. 1463-ban kineveztetett a zágrábi megye kormányzójává, 1464-ben Mátyás király által Biliarmegye örökös főispánjává. 1465. febr. havában az esztergomi érsekségre emeltetett, 1471-ben pedig bíbornoki méltóságra. Meghalt 1472. évi aug. 8-án Esztergomban. Vitéz János egy egész kis akadémiát vonzott maga köré az esztergomi várba s maga a fenkölt szellemű primás mint iró is megörökítette nevét, Nyomtatásban megjelentek: 1. Oratio art Sixtum III. Pontificem Romanum, nomine Mattliiae, Hungáriáé et Bohemia« Regis habita. 2. E pistol ae Ilistoricae de rebus gestis inter Imperatorem Fridericum V. et Regnum Hungáriáé ab anno 1445—1451. — Ezeket összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta Ivanych Pál. „Sunt nunc typis datae ex MS. Codiee Aug. Bibi. Vindob. et faoiunt initium Tomi II. Script. Rer. Hung" — mondja Kerehelich: Script, ex Reg. Slav. coll. 1774. Varasd. 16. sztl. lapon. 1) —• Vitéz leveleit legújabban kiadta Fraknói Vilmos (lásd fönnebb.) 357. Vojnits Döme. Született Szabadkán (Bács m.) 1855-ik évi márcz. 4-én. Középiskolái végeztével, 1873-ban a benczések közé lépett s mint ilyen, 1879. jul. 7-én fölszenteltetett. Jelenleg fögymn. tanár Esztergomban. Értesítőkben niegj. dolgozatai: Az esztergomi gymnasium tanárai és tanulói kezdettől jelenig. Eszt. fg. értés. 188 V 4. Az emberi lélek. Physiologicai kutatás alapján. U. o. 188 2/ a. 358. Vrablanszky János. A theologiát Bécsben végezte 1705-ben. Volt esztergomi káplán. Katona (Hist. Crit. 39. k. 1014. 1.) írja róla: „plura scliediasmata ridicula scripsit;" ex. gr. Directorium thermale. Tyrnaviae. 1725. 1737. '.) Forrás: Kölesy: Nemz. Plut. Is 15. I. 59. 1.
