Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 244 — 3. Győri adalékok a menhelyek történetéhez. Győr. 1878. 8-rét, 70. 1. Ezeken kivül Esztergomnak a török hódoltság alól történt fölszabadulása 200-os évfordulója alkalmából (1883) Dr. Kőrössy által szerk. Emléklapokban: „Néhány lap Esztergom zivataros századaiból" és számos czikk a „Győri Közlöny" és „Magyar Politika" hasábjain. 353. Dr. Winckler József. Született Esztergomban 1860. november 3-án. Középiskolai tanulmányait ugyanitt végezte. 1876-ban az esztergomi érseki papnöveldébe vétetett fül s itt fejezte be a főgymnasium két utolsó osztályát. Mint kitűnő tehetségű ifjú 1878-ban Rómába küldetett, hol filosofiai és természettudományi tanulmányokkal foglalkozva, 1881-ben bölcsészet és a szépmiivészetek tudorává avattatott, 1882. elején az egyházi pályát elhagyván, a budapesti egyetemre iratkozott be joghallgatónak. Jogi tanulmányainak befejeztével rövid ideig a főváros szolgálatában állott. 1886. márczius óta mint a „Magyar Állam" czimü politikai napilap szerkesztőségének titkára működik a fővárosban. Különféle jelek alatt számos czikket, tárczát, könyvbirálatot stb. irt a „Magyar Koroná"-ba s a „Magyar Állam"-ba, melyben ügyes-, kath. elvektől vézérlett tolla különösen feltűnt s számosak figyelmét magára vonta. 354. Vincze István Paulin. Született Komáromban 1814. apr. 18-án. Középisk. tanulmányai után 1833. szept. 15-én a bencze-növendékek közé lépett, A theologiát Pannonhalmán hallgatta. Felszenteltetett 1842. jan. 25-én. 1848-ig tanár volt Győrött, 1848—59. Esztergomban, 1861-ig Pápán, 1868-ig Sopronban, 1868 — 70. administrator volt Nyalkán, 1870 — 1. lelkiigazgató a dümölki apátságban, 1871—2. u. az Bakonybélen. 1872. évtől administrator a tihanyi-, azután a dömölki (Kis-Czell) apátságban. Most ez utóbbi helyen nyugalomban él. Önálló müvei: 1. Az ó-, közép- és uj korbeli földirat és történelem alaprajza, a közép-tanodák és felsőbb nemzeti iskolák használatára Piitz Vilmos után magyarította. Esztergom. 1850. Horák E. 3 kötet.