Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

- 178 — ségénél fogva későbbi csaták során kitüntetett vitézségével a vörös sapkát érdemiette ki, mint ilyen, a vörös sapkás 64-ik zászlóalit képezte. Ennek megalakultával Réuyi alispánjával együtt az általok toborzott zászlóalj soraiba csapott fel, hol később mint főhadnagy részt vett 14 csatában és Komárom ostromában, valamint a hires ácsi csatában, hol érdemjelet nyert ki. 1849. év nyarán Assermann ezredes komáromi várparancsnok segédtisztjének hivatalát viselte; a fegyverletét Komáromban találta. Innen atyja házába vonult Beszterczebányára, honnan az üldözések elől menekülendő, bejárta az ország nagy részét, inig végre Ungvár városa jegyzőjének kineveztetett. E liiv. pályát azonban mások ösztönzésére a telekkönyvi lxivataloskodással váltván fel, itt mint telekkönyvi főbiztost találjuk mái- 1856-ban; 1860-ban a rimaszombati törvényszék telekkönyvi osztályánál előadó biró; majd 1861ben Somogymegye helyszínelésénél főbiztos és ismét ugyanott 1862-ben törvényszéki és statarialis biró, innét végre 1865-ben .x

7 esztergomi kir. városi biróvá lett; 1867-ben az ügyvédi pályára lépett, amelyen máig megmaradt. Jeles művei sorozatát a következőkben adom : 1. A telekkönyvi törvények magyarázata. Budapest. 1862. Nagel v és W. 8-rét, XXV és 75. 1. 2. Telekkönyvi Példatár. Kaposvár. 1863. 3. Pausanias. Tragoedia 5 felvonásban. Színházakra nézve kéziratnak tekintetik. A szerző tulajdona. Esztergom. Nyomatott Horák Egyednél. 1866. 8-rét, 127. 1. 4. Vallás és művészet szépészeti kapcsolatban. Esztergom. 1869. Nyom. Horák Egyednél. 8-r, 52. 1. 5. Petrarca mint hazafi, tudós és költő. Budapest. Aigner L. 1875. 8-r, 46. 1. 6. Hrotsuitha álláspontja a mysteriumok és fejlett dráma között. Esztergom. 1876. Horák E. 8-r, 44. 1. 7. Az esztergomi primási kép- és metszet tár s annak műirodalma I culturtörténeti szempontból. Budapest. Athenaeum. 1879. 8-rét, 54. 1. 8. Petrarca és Kisfaludy Sándor. Irodalomtörténeti tanulmüiy. Budapest. Aigner Lajos. 1880. 8-r, 91. 1. 9. Itália költészetéből. A szerzetes költők. Budapest. 1883. Külön lenyomat a Budapesti Szemle 1883. évi foly. 10. Itália költészete a középkorban. 3 kötet. A M. Tud. Akadémia által kiadásra elfogadtatott. I. kötet. Megjelent Aigner Lajosnál. 1887. 8-rétben. Nem önálló értekezései közül — melyek, valamint számtalan polémiája, kulturczikke, bírálata stb. megjelentek a Jókai szerk. Magyar Sajtó, Életképek, Zalasomogyi Közlöny, Uj M. Sion, Bpesti