Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 173 — okt,. lió óta gymn. tanúr Nagyszombatban. Később érs. levéltárnok lett, majd szertartó, jelenleg irodaigazgató, pápai kamarás, és 1886-tól eszt. kanonok. 1888. febr. 12-én szent Péter apostolról nevezett sajó-sz.-péteri préposttá neveztetett ki. Számos jeles értekezései közül, melyek mind gyakorlati kérdésekre vagy fontos vallásügyi dolgokra vonatkoznak, említendők : A ker. királyok koronázásának jelentősége vallási szempontból. Idők Tanuja. 1868. A transsubstantiatió bölcsészet és természettudományi megvilágítása. Uj M. Sión. 1871. 561, 641. 1. A physico-teleologicus Isten-érv mennyiségtani alapot, a fektetve. Uj M. Sión. 1873. 639, 881. 1. A hullák elégetéséről. Uj M. Sión. 1875. 203, 814, 899. 1. A második s további házasságok és a szentszéki holttányilvánitás. Egyházjogtani tanulmány. U. o. 1877. 801, 892. 1. Még egyszer a szentszéki holttányilvánitásról. U. o. 1878. A zsidó vallású ügyvédek ügyviteli képessége a sz. székek előtt. Uj M. Sion. X. évf. Az ügyvédi rendtartásról szóló büntető törvénykönyv (1879. XL tcz.) hét szakasza. Uj M. Sion. 1880. 623. I. Adalékok a párbér jogi természetének meghatározásához. Uj M. Sion. 1886. évf. Irt sz. beszédeket a Kath. Lelkipásztorba, Isten Igéjébe, könyvismertetéseket, verseket stb külömböző lapok- és folyóiratokba. 262. Rajnis József. Született 1741. jun. 4-én Kőszegen. Itt végezte alsóbb iskoláit. 1757-ben Jézus-Tár.-aságába lépett. A két, évi próbaidőt, Bécsben állotta ki, azután Leobenbe küldetett a görög nyelv tanulása czéljából. 1761-től 1763-ig Esztergomban tanította a | gymnas. növendékeket; Kassán a bölcsészetet-, Nagyszombatban a íheologiát hallgatta. 1771-ben pappá szenteltetett. Ezen időtől 1784-ig Győrött, tanitott, azután 1806-ig az ottani akadémiai egyház felügyelője volt. Meghalt -1812. szept. 23-án. Az irodalomtörténet búvárai előtt Rajnis irodalmi működése előnyösen ismert. — Munkái: 1. A' Magyar H el iconra vezérlő Kalauz, az az: A' Magyar vers-szerzésnek példái és regulái. Pozsony. 1781. 8-rét, 158. 1. Szerzés. 8-rét, 90. 1. Ezen munkában a magyar hangmérték elveit alaposan fejtegeté. 2. Magyar Virgilius. Első Darab. Virgilius Eklogái az az: Válogatott pásztori versei. (Képekkel s két Toldalékkal: I. A' magyar Virgiliushoz tartozó sisakos, paizsos, kardos Mentőirás 92 lap. II. melyben a' Magyar Virgiliusnak szerzője a kassai Magyar Muzeumról, jelesbbeu pedig az abban foglaltatott Fordítás mester-