Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

viae. MDCLXXI. 12-rót, 12 sztl. levél. — Újra kiadatott Nagyszombatban, 1706. 12-r. 67 (helyesen 97) lap. Kzeti művet németre lefordította az álnevű Krestianski Joli Freybergböl azon célból, hogy mindjárt a másik hasábon cáfolhassa, is ugyanazt. Ezen műnek oimc, mely több lapra terjed, olvasható Czwittinger: Spécim. Hung. Lit. Frankf. 1711. 31—2. 1. — Az ellen még egy névtelen (valószínűleg Bethlen Miklós) irt czáfolatot „Falsitas Toti Mundo detecta" cim alatt, amelyre 1681-ben ismét egy névtelen katholikus adott ki vitairatot Nagyszombatban: „Veritas Toti Mundo deelarata" czim alatt. 19 Bartakovics (kisapponyi) Béla. Született Felső-Elefánton (Nyitva m.) 1792-ik évi apr. 10-én. Alsó gymn. iskoláit elvégezvén, 1806—7-ik évben mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808. és 9-ben bölcsészetliallgató volt Nagyszombatban, 1810—3-ig pedig tlieologus a bécsi Pazinanaeumban. Az 1815-ik évi húsvéti ünnepek alatt pappá szenteltetvén. Sellyén és Muzslán (Esztergom ni.) mint segédlelkész működött. 1816-ban novemb. hóban a nagyszombati érseki helynükségliez iktatóvá neveztetett. 1820. máj. 16-án Rudnay hgprimás udvarába hivatott, hol a prímás haláláig mint udvari káplán, sz. széki jegyző, titoknok és oldalkanonok hivataloskodott. 1830. aug. 27-én lón esztergomi kanonokká, 1831. szept. 13-án pedig nagyszombati érs. főhelyettessé, amely minőségben működött 1844. aug. 22-ig, midőn rozsnyói megyés püspökké lett, kinevezve. 1850. apr. 2-án egri érseki székre, ugyanazon évi nov. 27-én cs. kir. belső t. tanácsosi méltóságra emeltetett. A Magy. Tud. Akadémia 1853. évi inátcz. 16-án választotta meg igazgató tagjának. Meghalt 1873. máj. 30-án. Bartakovics nagynevű főpap irodalmi érdemei között első helyen áll az, hogy a kath. anyaszentegyházat a szentírás Káldi György-féle magyar fordításának uj átdolgozásával megajándékozta. O u. i. az 1822-ik évi pozsonyi nemzeti zsinat erre vonatkozó határozatának teljesítéséhez akart járulni, midőn ezen átdolgozással b. e. Tárkányi B. József ismert egyházi írót s akad. 1. tagot megbízta, ki feladatának s a hozzá kötött várakozásnak teljes mértékben megfelelt, úgy, hogy 186ő-ik évtől általános használatnak örvendő Magyar Szentirással dicsekedhetünk. További irodalmi működése a következőkben foglaltatik. Müvei: 1. Föpás/,tori levelek és szent beszédek, melyeket egyházmegyei papságához és híveihez intézett. 1860. évi máj. 28-án tartott arany sz. miséje emlékére kiadta a harsányi egyházkerület. Eger. 1865. 8-rét, VIII és 351. I. 2. Egyházi beszéd, melyet püspöki székbe igtatása ünnepélyén a rozsnyói székesegyházban tartott. 1845.