Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…
— 112 — 178. Dr. Lenhossék Mihály. Lenhossék József jelenlegi bpesti egyetemi tanár atyja, született Pozsonyban 1773. máj 11-én. Gymnasiumi és bölcsészeti tanulmányait szülővárosában elvégezvén, orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten tolytatá s ez utóbbi helyen 1799. ang. 16-án orvostudorrá avattatott. Ugyanezen évben esztergommegyei physicus lett és itt maradt 1808-ik évig, midőn a pesti egyetem élettani és felsőbb boncztani tanszékére meghivatott. 1809. és 1815-ben orvoskari dékán, 1817-ben rector magnificus volt. 1819-ben a bécsi egyetem hivta meg az élettani és felsőbb boncztani tanszékre. Az élettan terén tett kutatásai és nyilvános munkái elismeréseid 1823-ban a svéd Vasarend lovagja lett. Meghalt Budán 1840. febr. 12-én. Irodalmi müvei: 1. Untersuchungen über Leidenschaften und Gemüthsaftecten als Ursachen und Heilmittel der Krankheiten. Pest, bey Matth. Trattner, 1804. 8-r. 379. 1. 2. Introductio in Methodologiam physiologiae corporis humani. Pest. 1808. 3. Alexio Ágoston Chyrurgiae Doctori et Univ. Pest. Professori exequias solvit. Pestini. 1810. 4-ret. 4. Physiologia medieinalis. Pest. 5 kötet. 5. Institutiones physiologiae organ, human. Bécs. 1822. 6. Sum uia praeceptorum in adrninistrando variolae vaccinae negotio. Buda. 1829. 7. Útmutatás az emberi holttest törvényes orvosi vizsgálására a magyarországi physikusok, orvosdoktorok és seborvosok számára. Buda. 1829. 8. Rövid észrevételek a keletindiai koleráról. Pest. 1834. 9. Introductio de lue pecorum pro dominiis chirurgisve. Buda. 1836. 10. Die Wuthkrankheit nach bisherigen Beobachtungen und neueren Erfahrungen pathologisch und therapeutisch dargestellt. Pest és Lipcse. 1837. Ezeken kivül irt többrendbeli szülészeti ritkaságokat tárgyaló munkákat stb. 179. Lépes Bálint. Régi nemes családból származott 1570 körül. Az egyházi rendbe azon korszakban lépett, midőn épen nem vala kilátás arra, hogy neki e pályán egyedül rózsák fognak nyílni. Kitűnő tehetségei folytán már 1593-ban lett esztergomi kanonokká és zólyomi főesperessé, 1608-ik évben pedig nyitrai püspökké neveztetett ki s mint, ilyen cancellári hivatalt is viselt; 1622-től győri püspök volt és kalocsai érsek. Meghalt 1623-ik évbeu. 2) ') Magy. Lex. 105. fiiz. 291. 1. 3) Mem. Bas. Strig. 147. I.
