Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 96 — A pesti egyetemi templom története. Relig. 1858. II. 51. sz. Mikép ismerték fel őseink az álokiratokat. Uj M. Muzaeum. 1857. I. 273 ; 1858. I. 397 ; 1859. I. 130. 1. Az országos tanácsról. Akad. Ertes. 1858. Iskolaügy az Árpádház alatt. Népnév, közlem. 1858. 260. 1. A nostrai templom és kolostor. Relig. 1859. II. 93. sz. Moldvaország. Tört. besz. Delejtii. 1859. 1—7. sz. Hiteles bizonyítványa a magyar nyelv használatának orsz. gyűléseken az ausztriai ház korszakában is. Uj. M. Muz. 1859. Szelepcsényi György primás és a magyar constitutió. Pesti Hirnök. 1860. II. 219-21, 223, 229-30, 233. sz. A lelki sz. gyakorlatok régente. Relig. 1860. I. 36—7. sz. sz. Zsigmondról nevezett budai prépostság. Pesti Hirn. 1»61. I. 29—30. sz. Hogyan fogadták őseink a magyar királyokat. U. o. 'Az aranybulla. Magy. Tört. Tár. 1861. 205. 1. Az esztergomi érsekek. M. Sion. 1863. Krisztus-társulat. M. Sion. 1863. 345. 1. ^^íA János-lovagok Esztergomban. M. Sion. 1865. 641. 721. 1. zsidók megtérésének polit. következményei a középkorban. M. Sion. 1864.69.1. Mátyás király budai egyeteme. M. Sion. 1865. 68. 1. Balbi Jeromos, II. Lajos király tanára. M. Sion. 1866. 5, 81, 161, 241, 21, 401, 480. 1. A veteristák. Századok. 1869. 17. 1. Az esztergomi rövid krónika és a zágrábi krónika. Századok. 1875. 623. 684.1. Az esztergomi Corviucodcxek. Magy. Korona. 1886. 131—3. 1. Értekezéseinek legnagyobb része elsorolva található M. Tud. Akad. Almanach 1867. évf. 287—290. 1.; a Magy. Sionban közlöttek pedig a Magy. Sion. 1869. évfolyamában. A Sz.-István-Társulat kiadásában megj. Encyclopaedia I—II. köteteiben a K. N. betűkkel jelölt czikkeket szintén Knauz N. irta. 151. Gróf Kollonfch Lipót. Született Komáromban 1631. évi okt. 26-án. Gyermekségét Komáromban töltötte. 14 éves korában a bécsi egyetemre küldetett, Bécsben IV. Ferdinand szolgálatában volt, kinek akarata folytán 1651-ben a máltai lovagok közé Íratott be. Elhagyva a katonai pályát, pappá lett. 1667. szept. 28-án

1) nyitrai püspökké lett kinevezve; ezen méltóságáról azonban lemondott. 1669-ben bécsújhelyi püspök lett Ausztriában. 1672-ik évben a ni. kir. kamara felügyelőjévé, 1685-ben győri püspökké, azután „S. Hieronymi Illyricorum" czimmel bibornokká lett. Később kalocsai-, 1695-ik évi jul. 14-én pedig esztergomi érsekké lett kinevezve. Meghalt Bécsben 1707. jan. 2l-én. Kiváló tehetségű és nagy tevékenységű államférfiú volt, Az ') Maurer J.: „Card. Leop. Graf Kollonitseh" stb. cz. müve szerint: 1668. apr. 30.