Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - III. A megye és város adózási viszonyai s a jobbágyság helyzete
97 A Vízivárosban csak korcsmája volt az érsekségnek, melyben annak borát mérték. A hegybirtokos érsekségnek a régi urbáriumok alapján járó kenyér-, kappan- és zabszolgáltatás szokása (hegyvám czimén) továbbad is fentmaradt. Epigy. fentmaradt az uradalmi rétek kaszálásának kötelezettsége vagy ennek pénzül való megváltása. Mindezen terhekhez járulnak még: a plébános, iskolamester s esetleg jegyző iránt való tartozásaik; továbbá a pásztorok, kanászok tartásköltsége és az ingyenes közmunkák. A földesúr iránti tartozások átlag hasonló jellegűek a káptalani vagy világi földesurak falvain élő jobbágyok körében is; csakhogy a robotmunkát stb. természetben követelték. 1) * * * Az esztergomi káptalan is 1691-ben és 1711-ben uj úrbéri szabályzatot és utasítást adott birtokkezelő praefectusa részére. Az utóbbi szerint 2) 1711-ben az esztergommegyei káptalani falvak szolgalmi és egyéb viszonyai a következők : Ebed. Szőlőhegye van, mely után tizedet ad a káptalannak. Azon muzslaiak, kiknek e hegyen szőlőjük van, a tizeden fölül minden szőlő után egy kappant is kötelesek adni. Elegendő rétjök és legelőjük van. Öt hold szántóföld képez egy egész telket. A falu évi census fejében 150 frtot fizet a káptalannak; továbbá kősó fejében 18 frtot, ügyészi dijul 5 frtot, hordópénzül (hordók helyett) pedig 3 frtot. Végre 6 nyulat is kell beszolgáltatniok. Kőhid- Gyarmath. Szőlőhegye van, melyről tizedet ad a káptalannak. Van erdeje, rétje és legelője. Öt hold szántóföld képez egy egész telket. Évi censusa 100 frt; ad 20 kősót vagy váltságul 20 frtot; hordópénzül 3, ügyészdijul pedig 5 frtot és 4 nyulat. A káptalannak itt nagy uradalmi szőlője is van. ') Az eszt. érsekség összes jövedelme ez idő szerint, vagyis a XVIII. század első éveiben : a régi census czimén 9328 ft 93 dr.; az uj census czimén 3529 ft; az urasági bor kimérése czimén vagyis legalább 3134 akó (rendszerint tizedbor) 1 frt haszonnal való kimérése = : 3134 frt; e háröm czimén nyert jövedelme összesen 15991 frt 93 kr. — A kilenczed-, malom-, széna-, s bírságokból és élelmiekből befolyó jövedelem változó vala ; mennyisége a kezelő tiszttartó hűségén fordult meg s körülbelül 10,000 frt. Tizedbérletből befolyó jövedelem 22,000 frt. A természetben behajtott tized és kilenczed értéke 30,000 frt. — A budavidéki tized legalább 2000 frt. Mindezek alapján az érseki jövedelmek főösszege 1700-ban körülbelül 80,000 frt. (Csakhogy a Manuale szerkesztője hozzáteszi : ea tamen longe aliter in praxi et modo rationum evenire solent.) -) Instructio Urbarialis 1711. Eszt. kápt. magán ltár Caps. 5. Eccl. fasc. 2. nr. 3. - 7
