Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - III. A megye és város adózási viszonyai s a jobbágyság helyzete

95 Uradalmi bort mértek: Nagy-Olved 200 akót, Kuraly, Kéty 50 akót; Farnad 55 akót; Magyar- és Német-Szölgyén Vásárhelylyel 70 akót. Nyergesujfalu, Süttő (Siktó) nem mért ki urasági bort s a korcsmatartás czimén sem fizetett. Ha bor hiányában az uraság nem adhatott bort a falunak, ugy a vett bor kimérésének hasznát, vagyis a bor árán felül befolyó jövedelem az uraságot illette. Magyar-Szölgyénnek volt vásártartási joga (4-szer egy évben). Urasági jövedelem ebből néhány forint (pl. birság czimén), továbbá sajt és néhány kősó. így 1617-ben Nagy-Ölved e módon 33 frtot fizetett; a két Szölgyén pedig 45 ftot. Malom: Mocs 8 malom után 8 frtot fizetett; Nyergesujfalu 2 malom után 2 frtot, Kéménd pedig 4 kerekű malma után 25 frtot fizetett. Hegyvám jövedelme: Nagy-Ölved körülbelül 150 mérő, Kuraly 20 mérő, Farnad 110 mérő, Bucsu 5 mérő, Magy.-Szölgyén 90 mérő, Ném.-Szölgyén 50 mérő, Kéménd 5 mérő. Azonfelül 10 ispánságban a hegyvám czimén begyült 700 kappan. Sarlópénz: a nagy-ölvedi ispánságban 7 frt; a farnadi „ 6 , * * * Szelepcsényi érsek tekintettel a 16 éves török háborúval járó nyomoruságokra s a katonai portio alakjában a szegény pórnép vállaira nehezedő egyéb terhekre — segíteni akart annak helyzetén, midőn külön szerződés és kölcsönös megegyezés alakjában szabályozta tartozásaikat s azok jelentékeny részét pénzbeli fizetségre változtatta át. Utóbb Kollonich érsek praefectusa, Schemdam Bertalan és számvevősége által értesülvén az érseki jobbágylakta falvak vagyoni helyzetéről, ama jobb idők bekövetkezéseig, midőn az érseki birtokok (falvak és majorságok) népesség és tehetség dolgában ismét régi virágzásuk fokára emelkednek, egyelőre megerősítette (1696) a Szelepcsényi-féle szerződést; — de azon módosításokkal és kikötéssel, hogy

1) a szántási, aratási és behordási kötelezettséget pénzül váltják meg; de a majorságok szervezése esetében ismét kötelezhetők a tényleges robotmunkálatokra. Szóval a háborús idők megszűntével az érsek bármikor visszavonhatja a szerződést. A szerződés szövege szerint 1) Évenkint tartoznak bizonyos összeget pontosan lefizetni : felét Szt. Györgykor, felét pedig Szt. Mihálykor. 2) A bort és gabonát tartoznak oda elszállítani, a hová az uraság rendeli. 3) A tizedet és kilenczedet illetőleg kötelesek alkalmazkodni a régi szokáshoz. 4) Konyhanemü tartozásaikat (élelmiszerek) igazságos kulcs szerint maguk hajtják be s a gazdatiszteknek már kiadott módozat szerint — évenkint a kitűzött 4 határidőben beszolgáltatják az uradalomnak. Végül a gazdatisztnek minden uradalmi ügyben tartoznak engedelmeskedni, hogy igy annak támogatását és jóindulatát ') Primási levéltár. Manuale Archiep. Strigoniensis 1708. Lit. T.