Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - III. A megye és város adózási viszonyai s a jobbágyság helyzete
87 Maróth és Siktó (Süttő) nevti pusztult falvak határát a lábatlaniak szántják, mit az ujfalusiak rossz szemmel néznek. * * * A jobbágyok földesúri tartozásaira szintén érdekes világot vet a Pázmán Péter érsek idejéből fenmaradt* urbárium. 1) Esztergom-megye ez idő szerint is török hódoltság volt a palánkká alakított Magyar-Szölgyén és vidékének kivételével. Az esztergomi hódoltság területén lakó jobbágyság a török bég zsarnok uralma daczára továbbra is megőrizte a magyar államhoz való tartozásának kötelékeit. Mint említők Esztergom-megye nemessége 1605—1663-ig Érsekujvárott folytatta megyei életét; a hódolt jobbágy megfizette a török állami adót, eleget tett török földesura mind jobban fokozódó (tized, ajándék) követeléseinek*) s azonfölül fizette a kir. adó felét (átlag 1 frt) s keresztény földesura iránt köteles az idők követelményei szerint leszállított vagy pénzzé változtatott tartozásait is igyekezett leróni; amennyiben földesura arra igényt tartott vagy a tartozások behajthatók valának. 8) A mióta Érsekújvárral a szölgyéni palánk is a törökök hatalmába jutott (1663.) s ezzel a megyei élet is teljesen megszűnt — e jobbágy-kötelékek is meglazulnak s a falvakat nem igen lehet megközelíteni. Ezóta Esztergom-megye egészen- hódoltsági területté válik ismét mint volt 1549—1595-ig; az érsekújvári, esztergomi és budai török tisztek mint megannyi török földesurak közt oszlanak meg Esztergom-megye falvai. A Pázmán Péter-féle úrbéri rendezés (a régibb urbáriumok alapján) a következőleg szabályozza a török hódoltság alá tartozó esztergommegyei érseki falvak tartozásait: Nagy-ölved. A töröknek hódolt falu. Temploma elhagyatott állapotban van. A plébános jobbágy telken lakik, de haszonélvezi a plébániához tartozó földeket. Van 18 hold szántóföldje s a jobbágyság által mivelt kis szőlője. Járandósága minden jobbágy után l J/ 2 mérő buza (nagyszombati m.) és 10 dr.; a zsellérektől ennek fele. Az esztergomi érsekség birtokain előforduló űrmértékek összehasonlitó egybevetése a XVII. század első felében : Egy esztergomi c'ubulus -- 4 kakathi vagyis párkányi fertálylyal. Négy kakathi fertály = 3 sarlói szapuval (Nagy-Sarló.) Egy sarlói szapu = l 1/* pozsonyi mérővel vagy 3 nagyszombati mérővel. ') Primási ltár. Protocollum u. Pázmán (1617—1622.) 2) Az 1615-ben kötött szőnyi béke óta egy-egy hódolt jobbágy 15 tallért fizetett 30 tallér helyett s ezt is a falu birája hajtotta be. s) 1617-ben egy mérő buza 10 dr.; egy akó tized-bor 70 dr.; egy bárány 1 frt; gida 50 dr.
