Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - III. A megye és város adózási viszonyai s a jobbágyság helyzete

82 A kiknek nincs vetőföldjük, csak keresztény-pénzt fizetnek. Az érseki halastó pusztult állapotban van. Szolgalmak. Két napon át tartoztak kaszálni, gyűjteni, behordani és aratni és e munkáért régente vagy pénzül vagy sóban fizetést kaptak. Az ilynemű munkabér azonban már megszűnt. A mocsi és más jobbágyokkal együtt az érseki majorság körül másnemű különféle szolgalmakat is tartoztak teljesíteni a földesuraság akaratához képest. B i r s á g. A fejváltság ügye az érsek kegyelmi köréhez tartozik. A megvérezés, csonkítás, perkiegyenlités dija egykor 4, most 1 frt; kékfoltra verésért 53 dr.; zúzás (törés), tiltó parancs elleni vétség és a nyelvváltság büntetése hajdan 12, utóbb 4, most már csak 1 frt. Börtönre vetés, az urad. tiszt által való elfogatás vagy nem helybeliek esküvételének dija 40 dr. Mocs. Ez elhagyott falut ifj. Baicsy János most telepiti újra. Eddig 5 lakott jobbágytelke van. C e n s u s. Szt. Györgykor egyezség szerint 1 frt 60, Szt. Mihálykor szintén ugyanannyit fizetnek. Ajándékot és kilenczedet nem adnak. Tizedet adnak termésök, bárányaik és méheik után. Az itteni dunai halásztanyán fogott vizák, kecsegék és sőregek 7i része az érsek uré. Minden dunai malom évenként ád az urad. tisztnek 1 frtot. Szolgalmak. A bucsui majorság részére tartoznak 2 napon át szántani és 2 napon át kaszálni, gyűjteni és a majorba hordani. Magyar-Szölgyén (Zewden). E faluban 47 negyedtelkes jobbágy lakik; elhagyott és zsellértelek van 22, praedialista 9. Német-Szölgyén. Itt 24 negyedtelkes, 22 zsellér és 14 praediális lakik ; továbbá két szabados azaz nemesi ház is van. Mindkét falu ugyanazon törvény és szokásjog alapján van szervezve. C e n s u s. Szt. Györgykor minden fertálytelkes ad 25 drt. A magyarszölgyéniek állítása szerint egyezkedés alapján Oláh előde évi 3 frtra szállította le az egész összeget. Szt. Mihálykor is ugyanannyit adtak; de e fizettségre nézve is azt állítják, hogy évi 3 frtra egyezkedtek. Ebéd czimén mindkét falu 2—2 frtot fizet az urad. tisztnek. Ajándékot nem adnak. Az eszterg. káptalannak tizedet adnak termésük, bárányaik és méheik után. Keresztény-pénzt nem fizetnek, de ugy a lakosok mint más helybeliek