Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - III. A megye és város adózási viszonyai s a jobbágyság helyzete
80 bágyot, már 1556 óta jelentékenyen módosultak és a szabad költözés visszaállításával sokat javítottak a jobbágyság helyzetén. 1) Végül a vámfizetés is súlyos teherként nehezedett a jobbágyságra. Csak a gyalogszerrel járók vagy őrletés végett malomba menők voltak felmentve a vámfizetség alól. Az esztergomi érsek alattvalói külörr.ben teljes vámmentességet élveztek (1563: 99). Földesúri vámul pl. Köbölkuton (1701) egy kereskedésre való terhes szekér után 1 dénárt, a saját szükségletre szállított favagy szénás szekér után 2 dr., kereskedésre szánt marhától a nem nemes 1 drt, sertés, juh és egyéb ily apróságtól 1 drt; 1 tiszt vagy gyalog ember szintén 1 drt fizetett. * * * A jobbágyok helyzetének részletes megvilágítására közöljük a megyénkbeli érseki és káptalani falvaknak a XVI., XVII. és XVIII. századbeli négy úrbéri szabályzatát; mert a jobbágyság helyzetét, a török hódoltság és a 16 éves török háború miatt változó szolgalmi viszonyait hiven feltüntetik. Mind a négy mély betekintést enged e rég letűnt idők földesúri gazdasági életére csak úgy, mint egyáltalán a jobbágyosztály igavonó helyzetére. Az Oláh Miklós érsek idejéből (1550—1556) fenmaradt 2) urbariumnak a török hódoltság előtti állapotok képezik alapját. A beállott szomorú közállapotok, az örökös bel- és török háborúk miatt sokat szenvedett földmives osztály sorsának némi javítására már Oláh előde, Várdai Pál érsek sokat könynyitett a jobbágy terheken. Oláh érsek idejében (1549 óta) már egész Esztergommegye török hódoltsággá lett. Oláh Miklós érsek urbariuma. Kakath. Máskép Párkány; ez időszerint teljesen pusztult állapotban volt. Felső-Muzsla. Falu, melynek 26 lakott, 18 zsellér és üresen álló telke van. C e n s u s á. Szt. György napján minden egyes telek 25 drt fizet. Mint mondják, egyezség szerint Oláh elődje az egész összeget 2 frtra szállította alá. Szt. Mihály napján minden telek fizet 13 drt. ') Az 1514. cvi törvények szerint pl. a jobbágy évenkinti földesúri adója : egy arany frt; hetenkint legalább egy napot szolgál; havonkint ad egy csirkét; pünkösdre egy fiatal, Szt. Márton napjára pedig egy öreg ludat; űrnapján 10 jobbágy egy. hizott sertést szolgáltat be földesurának, kinek eddigelé szokásos egyéb jövedelmei továbbad is érvényben maradnak. Ilyenek pl. hogy a jobbágy minden eladott tárgy árának — még a ludtollnak és a kötésre szánt szalmának is — kilenczed részét köteles volt földesurának beszolgáltatni. A kilenczed behajtásakor a termények számára szükséges hordókat és zsákokat kelle adniok ; a földesúr menyegzőjekor vagy hadba indulásakor, országgyűlési költségeinek fedezésére külön adót vettek meg rajtok stb. •) Primási ltár. Protocol. B. Oláhi p. 1—7.
