Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése

34 szorítani őket; mert ez régi s többi sz. kir. városaink szabadságával is ellenkezik. XI. Mindezeket oly feltétel alatt engedményeztük, hogy az emiitett polgárok, letelepült idegenek és lakosok mindenben más sz. kir. városainkhoz alkalmazkodjanak s úgy ezen — mint más egyéb kiváltságaik és szabadságaik elkobzásának terhe alatt mindörökre óvakodjanak a hálátlanság és hűtlenség szennyétől. Ezen reájok árasztott kiváló jótéteményünk-, nem közönséges kegyességünk- és kegyelmünkért a fölségünk, örököseink és törvényes utódaink — t. i. a magyar királyok iránt tanúsítandó teljes bizalmuk, kitartásuk és hüségük alakjában lesznek kötelesek leróni hálájukat. Sőt nemcsak, hogy visszahelyezzük régi állapotába s bekebelezzük, kiváltságoljuk, felmentjük, rendeljük és megerősítjük — azon kikötéssel mégis, hogy a föntemlített kiváltságok senkinek, főleg pedig Isten egyháza jogainak hátrányára ne legyenek; — hanem hogy Esztergom városunk iránt tanúsított kegyelmes voltunknak örökös és nevezetes bizonyítékául szolgáljon és annyi kegygyei való kitüntetése az embereknek még inkább szemébe tűnjék, az ő régi, most is meglevő czimerét, melylyel az egykori magyar királyok megtisztelték és felékesítették s melyet a város használt is —

; kegyesen jóváhagytuk, helyben hagytuk, megerősítettük és örök időkre kihatólag kegyelmesen megengedtük, hogy e pecsétet bármely pecsételésnél — a vörös viaszszal együtt — a következő alakban használhassák, t. i. Magyarországunk négy főfolyóját magában foglaló és annak valóságos czimerét alkotó álló paizs mindkét oldalát egy-egy erős és négyszögű kövekből épült, — a polgároknak a király és haza iránt ápolt erős és állandó hűséget jelző s külön-külön veres cseréppel födött toronynyal ellátott bástya szégi körül; e paizsnak felső részén más három, az előbbieknél valamivel magasabb s szintén vörös cseréppel födött, arányosan elhelyezett torony látható, nyitva álló s az ellenség visszaverésére alkalmas ablakokkal. A középső torony alatt a szokásos felvonó hid s a városba vezető nyitott kapu látszik. Mindezeket ezen kegyes oklevelünk elején & képirónak ügyes keze és művészete saját s igazi színeiben világosabban lefestve tünteti fel a néző előtt. Biztos tudomásunk szerint s érett megfontolás után elrendeljük és megengedjük, hogy Esztergom városunk polgárai, letelepült idegenei és lakosai valamint azok összes ivadékai és utódai a föntebb leirt alakú s kimetszett pecséttel — a veres viaszba reányomva vagy felfüggesztve — pecsételhessék általuk kiállítandó bárminemű irataikat; annak époly érvénye és hitele legyen, mint a pecsételésben hasonló szinü viaszt használó más sz. kir. városok pecsétjének. Mindezek emlékezetére és örök érvényére — titkos nagyobb lefüggő pecsétünkkel (melyet mint magyar királyok használunk) ellátott s örökérvényben maradó jelen kiváltságlevelünket kiadtuk fentemiitett Esztergom városunk polgárai és lakosai, valamint összes ivadékaik és utódaik számára. Költ a mi kedves hívünk, tekintetes és nagyságos Illésházi gróf Illésházy Miklós, Trencsén örökös ura, a hasonnevű és Liptó vármegyék örökös főispánja, kamarásunk és tanácsosunk, egyúttal magyarországi udvari cancellárunk kezeivel, Bécs városunkban, 1708. évi február