Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése

33 arra is fel legyen jogositva, hogy, ha a 12 tanácsbeli (belső) közöl valaki elhal, annak helyét betölthesse más, alkalmas, jó erkölcsű és értelmes, egyénnel; azt pedig, ki a tanács törvényhatósági joga ellen vétkezik, hivatalától felfüggeszthesse. A tanács tölti be a városi tisztségeket, őrködik a város jövedelmei felett és számadásra vonja a tisztviselőket. VIII. Hogy pedig föntnevezett Esztergom városunk polgárai, letelepült idegenei és lakosai a fönt elsorolt kegyelmes engedményeket, szabadságokat és kiváltságokat, melyek más sz. kir. városokéival azonosok s az ország törvényei által is szentesitvék, — békésen, nyugodtan, bátran és háboritlanul élvezhessék és használhassák s minden viszály és egyenetlenség forrása elhárittassák — ezennel kijelentjük, hogy a városközség hátrányára s annak engedélye nélkül a városban vagy azon kivül fekvő házak és telkek sehogysem menthetők és szabadithatók fel a polgári terhek viselése alól. Sőt egyenesen elrendeljük, hogy ha valamelyes ingatlan javak akár örökösödés utján akár más uton-módon egyházi vagy nem odavaló s idegen nemzetbeli egyénre származnának át, az illető egy év leforgása alatt e javakat a polgároknak eladni tartozik, hacsak időközben meg nem szerzi magának a polgárjogot; mert különben a tanács szabadságában fog állni e javakat megbecsültetni s a becsár lefizetése után azokat el is foglalni. IX. A törvényhatósági jogfolyam s a polgári törvénykezés sértetlen épsége érdekében s hogy semmiféle zavarás vagy háborgatásnak ne legyen kitéve, ez okból határozott kifejezést adunk azon akaratunknak, hogy senkinek, tehát sem katonai, sem pedig kamarai tisztjeink — vagy a vármegyének nem áll jogában a törvények és emiitett Esztergom városunk sérelmével — valamely törvényhatósági jogot gyakorolni fölötte. Senki se merészeljen közülök a polgárok fölött Ítéletet mondani vagy őket egyéb — a törvényhatóság jogköréhez tényekkel terhelni, pl. a nem köteles fuvarozás — közönségesen Vorspann adására vonatkozó vagy hasonló követelésekkel ne merjen fellépni irányukban, avagy dolgaikba avatkozni s a kapuknál vagy másutt meggátolni a városi bíróságot a bünfenyitő eljárás végrehajtásában. És mivel az igazak a nem igazakért, az ártatlanok a bűnösök vétkeiért semmikép sem szenvedhetnek: ennélfogva Esztergom városunk lakosait, letelepült idegeneit és polgárait sehol sem szabad polgártársaik adóssága miatt akár személyökben elfogatni akár javaikat letartóztatni; sőt óvatosságból eltiltjuk és meghagyjuk, hogy az eleve kért igazságszolgáltatás megtagadása nélkül — még magát az adós polgárt sem szabad háborgatni és elfogatni. X. Ezek kapcsán kijelentjük, hogy egész Magyarországnak területén mindennemű adózások, vámok, révbérek és harminczadok alól fel vannak mentve; azonfelül a háztulajdonosok mentességet nyernek arra nézve is, hogy akaratuk ellenére és a tanács rendelete nélkül — nem szabad hozzájuk bárkit is erőszakosan beszállásolni és házaikba bekvártélyozni s vendéglátásra 3