Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése

32 kiváltságlevelünk alapján — a város mérsékelt s másutt is szokásos helypénzt és vámot szedhet. V. A polgárság és lakosság kötelékébe való felvétel a városi hatóságot illeti azonfelül az izraelitákat *és czigáriyokat befogadni vagy kizárni, az árvákról s azoknak vagyonáról gondoskodni, számadással tartozó gyámatyákat és gondviselőket kirendelni, a plébánost a velejáró előnyök- és terhekkel az egyházi törvények értelmében kinevezni s az illetékes helyen bemutatni, a polgárokat a város közszükségleteire s törvényhatóságának fentartására való szolgálatokra szorítani, azokra az ország törvényeivel megegyező és a többi sz. kir. városokban is szokásos adót kivetni, a hazai • törvényekkel nem ellenkező külön hatósági szabályzatot alkotni a maguk számára, végül a magvaszakadás- és részlevonásnak (ius retractus) jogát gyakorolni szintén a város jogához tartozik. VI. Épigy a várost teljesen megillető kardjog alapján — a tanács lát törvényt a város s annak határában előforduló politikai, polgári és bünfenyitő ügyekben. Bárminemű bűneseteket megvizsgálhat, Ítéletet mondhat; fogságba helyezheti a gonosztevőket, ítéletét végrehajthatja s e törvényhatósági jogot jelvény alakjában is feltüntetheti. A bűnvádi ügyekben az ország törvényei, a törvényhatósági szabályrendeletek, a városi és közönséges jog alapján fellebbezés nélkül ítél; a régi gyakorlat és szokáson alapuló fellebbezési jog azonban (egyebekben) továbbad' is érvényben marad; tehát igénybe vehetik és gyakorolhatják. Általában és egyenkint minden helyben lakó városi polgár és lakos, a ki iparosmunkából, kereskedésből és földmivelésből él, akár nemes, akár nem, s bármiféle nemzetbeli, nevezet szerint rácz és zsidó — ezentúl senki más és csákis a város ótalma és joghatósága alá való tartozás feltétele alatt vehetők fel, — mert a közterheket mindnyájan közösen tartoznak viselni. Azonfelül a város határán belül támadt összes perek, úgy a bűnvádi mint a dologi és személyes ügyek — (kivévén mégis a törvény szerint más fórum elé tartozó ügyeket) akár birtokból akár kérelmi uton — a városi tanács birói széke elé tartoznak. Azt azonban határozottan kikötjük, hogy az igaz róm. kath. vallás keretén kivül álló egyént semmi szin alatt sem •szabad megtűrni vagy felvenni a városi polgárság kötelékébe. VII. Végre fentemiitett Esztergom városunk polgárai, a letelepült idegenek és lakosok — más sz. kir. városokban is bevett szokás szerint — évenkint vagy minden második évben —- a tisztújításra kiküldendő kir. biztosunk jelenlétében — a szokott napon bírót vagy polgármestert fognak választani oly módoa, hogy a biró vagy polgármester által a városházára összehívott közgyűlés szine előtt hivatalukról lemondanak s a mint föntebb előrebocsátottuk, királyi biztosunk, — a városi ügyész (orator) és hites jegyzőnek jelenlétében — a polgároktól egyenkint összeszedendő szavazatok többsége szerint vagy az előbbit erősíthetik meg újra, vagy pedig a belső tanácsból mást választanak bírónak, kit a közgyűlés még aznap jóváhagy és felesküdtet a plébánia-templom oltáránál. A városi hatóság továbbá