Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése

31 • ről a polgárok azt állítják, hogy régtől fogva jogos birtokukat képezik. Ezeket illetőleg azonban előbb kötelesek lesznek jogigényeiket bebizonyítani és beigazolni az ilyes ujonan visszafoglalt jószágok megbirálására kirendelt bizottságunk (neo-aquistica) előtt. A régi városi szabadságok sérelmével — senki sem kötelezheti az esztergomi polgárokat sem az úgynevezett kisebb vagyis bárányés méhtized, sem pedig a kilenczed adására vagy e helyett bármiféle másnemű adózásra. II. Mivel a városi forgalom leginkább a bormérés és husvágás vagy bármi egyéb néven nevezendő polgári foglalkozás alakjában jelentkezik, ezek gyakorlására csak az lehet jogosult, ki a szokásos módon polgárjogot szerzett magának; tehát ily üzleti foglalkozást nem gyakorolhat sem a papság, —• hacsak nincs e részben régi kiváltsága, — sem a vármegye, nemes, katona vagy a kamara embere és pedig sem nyíltan, sem titkon, sem közvetlen sem pedig közvetve. A városi hatóság előzetes engedélye nélkül — kimérés czéljából külső (azaz vidéki) borokat sem szabad behozni; ha pedig valaki az ilyetén borkimérést mégis gyakorolni merné: a városi tanácsnak teljes hatalmában álljon azt meggátolni és megakadályozni. Az eddigelé is gyakorolt bormérési jog — saját javára és hasznára •— kizárólag csak a várost illesse meg át évnegyedkint 14 napon át. Ezen idő leforgása alatt a polgárok közöl senkinek sem leszen szabad bort kimérnie; egyedül csak a vendégfogadósok mérhetnek ; de csakis az odaszálló idegenek részére. III. A város egész határára kiterjedő jogai közé tartozik továbbá a legeltetés, fajzás, vadászat, madarászat, a nagyobb és kisebb halak halászata, jelesül a város bástyái körül folyó vizekben, ideértvén az amúgy is a városhoz tartozó szigeteket; azonfölül tőle függnek a malmok, vendégfogadók és korcsmák felállítása s jogosítva van azokat meg is vizsgálni és a hiányokon segíteni is; a városközség részére orvosi állást is rendszeresíthet, sütő- és főzőmühelyeket, mész- és téglaégető kemenczéket építhet. A mindezekből befolyó s a város közjavára fordítandó összes haszonés közjövedelmekkel, hasonlókép a határában levő kőbányákkal, játékszínekkel, czéllövő-házakkal, vízcsatornákkal s egyéb közhelyekkel és piaczokkal, valamint a sörfőzés minden tehertől ment jogával együtt való rendelkezés feltétlenül és sértetlenül a várost illeti. IV. A tanács kizárólagos jogköréhez fog tartozni a száraz és folyó áruk mértékeinek megvizsgálása; e czélból a rendes font- és törvényes mértéknek nyilvános helyen való felállításáról fog gondoskodni; azokat pedig, kik visszaélést követnek el a mértékkel és csalnak, megbünteti. Ugyancsak a városi hatóság dolga lesz, hogy a vásárokon és piaczokon előforduló zenebonákat, erőszakoskodásokat meggátolja, az odagyülekező kereskedőket, kalmárokat és más embereket hatósági ótalma alá vegye s ellenőrizze az iparosokat és árusokat, hogy czikkeik annak rendje és módja szerint jók és tartósak, nem pedig ravaszság-, hamisság- és csalárdsággal legyenek készítve. A sátorok, árushelyek, a partokon kikötött hajók s az eladott marhák után — különösen kegyelmes