Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése

30 sok — következve egész Esztergom városnak közönsége nevében ez érdemben alázatos kérelemmel fordultak felséges színünk elé ; figyelembe és tekintetbe véve továbbá ugyanezen lakosok, a letelepült idegenek (hospites) és polgárok hűségét és hűséges szolgálataik révén szerzett érdemeiket, a mennyiben e város dicsőséges visszavétele és a városba történt letelepedésük idejétől fogva és máskor is tehetségűk- és erejükhöz mérten — a helyek és idők követelményeihez képest — mindenkor kiváló buzgalmat és odaadást tanúsítottak s ezt — főleg magyar szt. koronánk, felséges dynastiánk. valamint felségünk iránt is következetesen s ernyedés nélkül — tényekkel is igazolták; s mivel Ígérik, hogy továbbad is hason készséget és engedelmességet fognak tanúsítani, sőt köteles és hódolatteljes hüségök bizonyságául és hálás engedelmességük jeléül a fegyverjog megváltása czimén bizonyos pénzösszeget is ajánlottak, melyet valamely közczél javára valósággal le is fognak fizetni: ennélfogva mi is ezen polgárainkat és lakosainkat kegyelmességünk és adakozó bőkezűségünk részeseivé akarjuk tenni, hogy kegyelmességünk utján ismét régi virágzásuk és boldogabb állapotuk fokára juthassanak. Ebből kifolyólag azon meggyőződést, és a késő ivadékokra is kiható tapasztalást meríthetik, hogy fölségünk a hűséget és hü szolgálatokat megszokta volt jutalmazni és ez által a jövőre is fölségünk, a fölséges ausztriai ház s az ország szt. koronája iránt való érdemek szerzésére minél több ösztönzést és buzdítást nyerjenek. I. Mindezek és boldog emlékezetű néhai felséges atyánknak még 1703. évi okt. 23-án kelt kegyes intézkedése által is indíttatván —• elhatároztuk, hogy Esztergom városunkat az ő polgáraival, letelepült idegeneivel és lakosaival ismét visszahelyezzük egykori állapotába s Magyarországunkkal, annak karaiés rendeivel újra egyesítjük^ azonfelül azt is megengedjük, hogy mind az ország törvényei, mind pedig a többi sz. kir. városaink közszokásai értelmében e várost megillető minden általános és részleges jogokat, szabadságokat, kiváltságokat és mentességeket szabadon gyakorolhassa és élvezhesse; mint egykoron — az ország negyedik rendjével (polgárság) egyesittessenek — s üléssel és szavazati joggal az országgyűlésre királyi meghívót kapjanak; a szt. korona tulajdonának tekintessenek, melytől a várost elszakítani, elidegeníteni vagy elzálogosítani soha semmiféle módon sem lehet és szabad. A tanács és polgárok összesége (tehát mint testület) igazi és valóságos országos nemesül tekintessék ; csak az országul kivetett közadót tartozik fizetni, az országgyűlési illetéket (taksa) pedig egyéb sz. kir. városaink módjára fizesse. Eddigelé békésen birt határai, pusztái és szigetei területén, különösen pedig a Kovácsi pusztán s minden hozzátartozó — az országos törvényekben „járulék" elnevezés alatt értett részekben — a birtoklás, termés és odatartozó haszonélvezetek tekintetében a város époly területhatósági jogot gyakorolhasson, mint egyéb földesurak. Az ilyes telkek- és épületeket illetőleg a tanács maga rendezheti az úrbéri szolgálatot s azt szabadon és törvény szerint kezelheti; azok bármely birtokosától a földesurak részéről kivetni szokásos szolgalmakat zavartalanul megkövetelheti ; ugyanezt teheti bármely' más birtokain, falvain és jószágain, melyek-