Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,286 inditattván és különben is azt óhajtván, hogy az egyes (opifices) iparosok magok közt jó módnak és rendnek örvendjenek s hogy közöttük minden kellőleg és becsületesen ejtessék meg, a rend mindenben megtartassák s hogy minden egyes gombkötőnek tudomása legyen arról, hogy a mesterségben miként viselkedjék szivesen helyeseljük és helyben hagyjuk ezen czikkelyeket: I. A gombkötő mesterek keblökből közakarattal czéhmestert válaszszanak, ki az irományokat és közládájukat őrizni köteles, megválasztatása Úrnap előtti vasárnapon ejtetik meg. A megválasztott czéhmester kötelessége 1) a czéh ügyei elintézése végett a mestereket havonként egyszer házában összegyűjteni, mint azt a czéhnek -ős szokása követeli. Ha valamely mester kerestetett és otthon találtatott vagy pedig a czéh táblácskájával kerestetett s nem találtatott, a keresés neje vagy családja által tudtára adatott és az illető czéhmester házához még sem ment s e miatt magát igazolni nem tudta, szabad a czéhmesternek őt, mint engedetlent s megjelenni nem akarót két fiatalabb mester által megzálogositani és az elvitt zálogot addig magánál tartani, mig birságul 2 font viaszt le nem tesz a czéh közhasználatára ; ha megátolkodottan nem jelennék meg, két forintot köteles letenni a czéh ládába. 2) A czéhmester havonként vagy akár hetenként is, a többiek műhelyét felkeresi s ha netalán valamelyikében kontár munkát találna, annak mestere a czéhben jelen levő mesterek vélekedése és határozata szerint bűnhődjék; a czéhmester azonban ne hibáztathassák s ne lehessen szemére lobbantani a régi közmondást: medice, cura te ipsum. 3) Ha valamely mester a czéhvel ellenkednék és engedetlen volna, vagy mester társát becsületében sértené, vagy valamit rá fogna, mit be bizonyítani nem tud, hat forintnyi birság alá esik ; az engedelmességet megtagadó a czéhből zárassék ki, ennek azonban gyűlöletből nem szabad megtörténnie 1 4) A czéhmesterek közt tizenkét forintnyi tartozás erejéig vizsgálatot tarthat és végrehajtást foganasithat, nehogy jövőben minden csekélységért a bíróság és a tanács terheltessék ; ha azonban az Ítélettel az elitélt nem elégszik meg, szabadságában fog állani a terheltnek a tanács elejébe menni fellebezésével, sőt maga a czéhmester köteles a fellebezést megengedni. 5) Ha valamely vidéki mester a városba jön és a czéh tudtán kivül valamely házban mesterségét akarná folytatni, a czéhmester ez iránt jelentést tesz a bíróságnál és ennek felhatalmazó engedelmével az idegennek mesterségéhez tartozó minden szereit és anyagát elveheti. Az elkobzott dolgok fele része a tanácsnak, a másik fele a czéh ládának jut annak költségei fedezésére. Kivételt tesznek a nagy urak udvari mesteremberei, kik uraik háznépe számára dolgoznak, de ha tőlük akárki más is valamit vásárol s rajta kapják, a bíróság tudtával a megvett dolog szintén elkoboztatik. Hasonló eljárás követendő, ha valamely idegen gombkötő-mester a nagy vásár idején kivül hozza munkáját a városba eladás végett. II. Ha valamely gombkötő-mester szolgát vagy inast akar fogadni, azt három vagy négy gombkötő-mester előtt tartozik tenni. A felfogadott inas ha nagyobb három, ha kisebb, a szerződésnél jelen levő mesterek egyezkedése szerint félbeszakadás nélkül három és fél évig tartozik szolgálni s magát a mesterségben gyakorolni. Ezeknek mestereik ezen idő alatt élelmezést és ruházatot adnak, az egyezkedés lefolyta után megillető ruhákat, vagy ezekre két forintot tartozik a mester adni. A három év eltelte után a tanuló ezen felől még fél évig szolgálja mesterét és pedig azon bér feleért, melyet a jól kitanult inas kap hetenként; azután mesterét szabadon elhagyhatja. Ha továbbra is önként ugyanazon vagy más gombkötő-mesternél akar dolgozni, a többi kitanult legénynyel egyenlő bért kap, még pedig a kitanult, tapasztalt