Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése

29 gok gyakorlata nélkül. Képviseletileg a város mindig részt vett a megyegyüléseken. 1698-ban Kelemen György a főbiró; Csejthey János vár. ügyész, Pathó János tanácsos és kapitány; Bratkó György és Majthényi András városi szolgák (hajdúk) említtetnek. 1699-ben Sín-ka György a főbíró; Gyarmathy Márton a jegyző. 1701-ben is Sinka György a főbiró ; helyettesse'Szentgály István (senator és substitutus iudex, nobilis). A többi belső tanácsosok és tisztviselők: István Elek, Rudnyánszky Mihály, Pathó János, Nóvák György, Szabó Mátyás (alkapitány), Elek István (kapitány), Boros Pál, Hiitter János (kamarás=pénztáros) Pataky János és Ekk Bertalan. (A jegyző nincs külön megnevezve.) A tanácsnak — ugylátszik fizetésképen — a város határából szántóföldeket jelöltek ki, melyeket felosztottak egymás között. Soár János, a harminczados is kapott ily földeket. 1707-ben Silz Pál (nemes, iparos) ismét meghagyatott főbírói hivatalában. A belső tanácsba a német polgárok közöl beválasztattak: Erdl Mátyás, Glaser János és Reinhardt Kristóf; a magyarok közöl: Elek István, Szűcs Gergely és Reyling Mihály. A választás Mogor, .eszterg. kir. harminczados és kamarai biztos jelenlétében történt. Esztergom sz. kir. város életében forduld pontot képez ijo8-ban nyert kiváltságlevele, melynek alapján ismét visszanyerte régi és senki által többé kétségbe nem vonható országrendiségi és kiváltságos társadalmi rangját a rendi élet körében. Zavartalan és fokozatos fejlődésének e kir. kiváltságlevél képezi alapját; magyar szövege

1) lényegében ekkép hangzik: Mi József (I.) Isten kegyelméből választott római császár és Német-, Magyar- s Csehország, Dalmatia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, .Szerbia, Ga'lliczia, Lodoméria, Kunország és Bulgária stb. királya; Ausztria főherczege, Burgundia, Brabant, Stájerország, Karinthia és Krajna herczege; Morvaország őrgrófja; Luxenburg, Alsó- és Felső-Szilézia, Würtenberg és Teck herczege, Svábország fejedelme, Habsburg, Tirol, Ferret, Kyburg és Görcz grófja stb.... jó lélekkel meggondolván, hogy Esztergom városának polgárai s lakosai régtől fogva (már csak azért is, mivel bizonyos, hogy a város szintén a többi magyar sz. kir. városok közé tartozott), ha nem nagyobb, ügy legalább mindama szabadságokkal és kiváltságokkal fel voltak ruházva, melyeket úgy a régi magyar királyok engedélyéből, mint az ország valóságos törvényei alapján — más sz. kir. városaink is élveztek és gyakoroltak; minthogy továbbá épen régi kiváltságai is több mint elegendőképen is bizonyítják, hogy az említettük' polgárok és lakosok különféle tágkörü szabadságokkal, kedvezményekkel, kiváltságokkal és engedményekkel bőségesen ki voltak tüntetve: ennélfogva ugy erre való tekintettel, mint azon okból, hogy némely híveink, az okos és gondos mostani polgármester, bíró és a többi tanácsosok, hites polgárok és lako') Eredetije latin, mely a város titkos levéltárában őriztetik.