Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése
28 kamarai bizottság intézkedései alapján rendeztettek. A megyével legalább is egyidejűleg a kir. város is szervezkedik. A régi hagyomány alapján megtartja kiváltságos kir. városi jellegét, s mint ilyen közvetlenül a budai kamarai administratio hatóságköre alá tartozik a városban lakó nemességgel együtt, a mennyiben ez is ház- és telekbirtokos. 1) A kir. városok belügyeik, tehát közigazgatási és törvénykezési, egyházi és iskolai, adózási és önvédelmi téren teljes önkormányzatot élveztek ; — de Esztergom sz. kir. város mind e jogokat 1708-ig vagyis az uj kir. kiváltságlevél kiadatásáig — pusztán a hagyomány alapján gyakorolta. A város ügyeit a belső és külső tanács intézi; de maga a közvetlenül intézkedő városi hatóság a belső tanács tagjaiból alakul. A hatóság, tehát a város feje a főbiró; mellette találjuk a biró-helyettest (kisbiró), a városi főügyészt, tanácsosokat, kamarást, jegyzőt és kapitányt vagy hadnagyot (ductor) a városi szolgákkal. 1693-ban Ároky Péter, kir. városi jegyző, a tanácsülésben felolvassa és kihirdeti a posztókereskedők szabályait. Tehát a kir. város tanácsa és tisztikara már ekkor életszervesen működött. Ez legrégibb adatunk 2) a kir. városi hatóság életműködését és alakulását illetőleg; ennek azonban természetszerűleg már régebben, a visszafoglalást követő években meg kellett történnie. A városi törvényhatóság e szervezkedése a kir. városok jogszokása és a budai kamarai bizottság utasítása alapján történt. A választásnál rendszerint az esztergomi harminczados szerepel mint a kamara megbízottja. A tisztviselők, vagyis a belső tanács tagjai (12) évenkint újra választattak; a törvényszék is a belső tanács köréből alakul. A külső tanács (40—42 tag) megfelel a mai képviselőtestületnek. E külső tanács' maga egészítette ki esetleges hézagos, sorait. A városi tisztikart vagyis a belső tanácsot a külső tanács választotta. A belső tanács sűrűen tartja tanácsüléseit; a külső és belső tanács közös tanácskozása vagyis a városi közgyűlések ritkábbak. Ezeken az összes polgárság is megjelenhetett; de csak a tanácsosoknak volt szavazati joguk. A tanács szabályozta a lakosság összes életviszonyait, még a magán és családi életbe is beavatkozott. A felvallások vagyis a fekvőségek eladása is a városi hatóság előtt történt; a felvallásért bizonyos mérsékelt díj is járt. A ki a kir. városi polgárság kebelébe félakart vétetni, a városi hatósághoz fordult; vagyoni állapotához képest egész 5—10 frtig terjedő illetéket fizetett, letette az esküt és -ezzel polgárjogot nyert. Csak az tekintetett városi polgárnak, ki ily módon kapta a polgárjogot. A város többi lakói — viselték a terheket a polgári jo') Esztergom sz. kir. városban lakó nemesek 1699-ben : Sinka György, biró ; Szabó Mátyás, Sélley János, Sélley Gergely, Pataky János, ifj. Pathó János, Boros Pál, Turóczy János, Szabó István, Babo Imre, másik Babo, Heder Péter, Kocsy Péter, Grassalkovics János, Szoár János, Paporniczky Miklós, Gyarmathy Martort, Ferenczffy Márton, Keselyű János, Herba Borbély György, Pathó Ferencz, Kapuváry György, Ökör máskép Mészáros Mátyás, másik Mészáros Mátyás, Nagy Ádám, Ivéry János, Zana György, Jászberényi György, Lobody István, Ároky. Péter, Zelner György. Összesen 31. 9) L. a m. nemzeti muzeum czéhiratai között.
