Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,272 szükségh úgy kívánnia, négjr forint büntetés alat. Ha valamely Mester pedigh efféle dolgot mászodszoris cselekednék, tehát az illyen mester mesterséghetül és az húsvágástúlis tizen eöt napigh el tiltva legien. XIII. Ha valamely Mesterek önnön magak közőt valami viszavoniást kezdenének el, tehát az böcsületes Czehnek legien hatalma az ollyant eött forintra, avagy egy fölöstökom adásra, az dolognak az eő mivolta szerént megh büntettetni. Ha pedigh olly dologh volna, mely az egész Czehnek gyalázatyára volna, tehát az olyannak mestersége az dolognak kimeneteleigh letiltassék. XIV. Ha hogy valamely mészáros Legény valami tisztátalan életre lepne, az olyanon mindenik Mesterember hármat csapion, másféle büntetését penigh az Magistratusra köl hadni. XV. Ha ki az Mészáros Legények közül az Székekben, vagy kéniességébül, vagy más akármi módon is Fegyverét ki vonná, annak harmincz három pénz az büntetésse; ha pedigh vért bocsátana, tehát azért Magistratussa iudicállya megh. XVI. Ha valamely mészáros Legények közül az legkissebbiktől fogua a nagiobbikig az mészárosnék, Leányok és más asszony népek előtt illetlen, förtelmes és szemtelen beszédeket szolonya halattnék, az ollyanon az Iffiu Mester hatot csapion. Ha pedigh Mesterember cselekedné, tehát két forintra büntetessék. XVII. Senki az Mester Legéniek közül mesterének vagy urának társaságában magát avatni megh ne probállya, más külömben az Ura négy forintra, az Legény pedig két forintra büntettessék; és az ilyen pénznek fele az Czehládában, fele penighlen az Szentegyházban tétessek le. XVIII. Senkinek az mesterek közül kétt Széket tartani itten szabadon megh ne engedtessék. XIX. Az ide kimerni hozot halat, ugy mint vizát, tokot, harcsát és soos halat, ha az Magistratusnak igasságot letettik, szabad akármely mesterembernek is az io rendtartás szerént megh venni és ki vágni. XX. Ha ide el adni való marha hajtatik, senkinek, se idegen mészárosnak, se másnak akár ki legien, az Mise előtt, anagh mégh az itt való mesteremberek, az itt való nép, az Vegh ház szüksegére megh nem vásárolnak, valamit vásárolni szabad ne legien; az véghez ment Isteni szolgálat uttán pedigh mindenik szabadon vásárolhassanak. XXI. Ha valamely Eözvegyúl hagiatott Mészarosné megént mészáros Legényhez megien, az ollyan csak fele kölcséget tartozik az Cheben letenni. Ha pedigh azon Eözvegységhben meg marad, tehát megh éli, az mesterséghben fél mester ember személyében lenni megh engedtessék. XXII. Hogh ha valamely mester ember meg vénhezik és mesterséghét az erőtlenségh miatt nem giakorolhatná, tehát tartozanak az mesterek fizetéseért neki egy illendő Legényt adni, a ki mestere helet ez eő mesterséghét naponként előmozdíthassa. XXIII. Az első székek az eoregh Mestereké legyenek és a következendők rend szerént. Az Iffiu mesterek tartozanak az reghy szokás szerént az eöregheket érdemek szerént böcsületben tartani és nekiek engedni; az ki pedigh az ellen cselekeszik, négh forintra büntettessék. XXiy. Senki az mészárosok közül akár Gazda, akár Legény, vasárnap vagy más Őnnep nap — mihelyen az Isteni szolgálat elkezdődik húst ne vágion, hanem ki ki szorgalmatosan a Szentegyházban menyen és az Isteni szolgálat után ismét dolgához lásson; az beharangozás uttán az székek betéve legyenek. Hanem ha másképpen az, ki eztet által hágia, kétt fúnt viaszra (mely az Szentegyházhoz tartozék) büntetessék.