Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,264 pedig Pozsonyban is áruba bocsáthatják. 2) Hogy a tímárok vagy bármiféle más bőrkészitők kikészített bőreiket azok elkobzásának terhe alatt az országos vásárokon kivül eladni ne merészeljék. 3) Hogy ugyancsak a tímárok habár czéhet alkotnának is, az általok vagy mások által kidolgozott bőrökből ne merészeljenek bocskorokat készíteni s eladni — azok elkobzásának terhe alatt; mert azok készítése egyedül a vargákat illeti meg. 4) Hogy az úgynevezett himpellérek vagyis csavargók s mások is, kik a varga mesterségben jártasak, de az általunk engedélyezett czéhkiváltságot nem élvezik, vagy lépjenek az emiitett czéhbeli varga közönség tagjai közé, vagy ezek területén hagyjanak föl mesterségök gyakorlatával; mert ha mesterségüket folytatnák, aZ ilyesek a hatóság által a társulat által választott egyház részére lefizetendő egy font viaszra büntetendők, iparczikkeik elkobzandók, melyek fele a czéhé, másik fele pedig a hatóságé legyen. Ez az esztergomi iparos világ legrégibb czéhszabálya, mely azonban csak átirat alakjában maradt fent. Kétségtelen, hogy a XVII. század végén is az esztergomi vargák ez alapon szervezkedtek, habár I. Lipót (1699) közvetlen nem emlékezik az esztergomiakról s utóbb ujabb czéhszabályokat nyertek. 2) A győri, komáromi, érsekújvári és esztergomi ötvösök közös czéhszabálya. Mi, a győri káptalan, ezennel tudatjuk, hogy Bour László, az ötvösök czéhmestere, Pap János, Trigonics Márk és Hlavacs György Győr városunkbeli ötvös mesterek a maguk és a többi itt lakó ötvösök nevében egyrészről, Ferendri András, Foktövy János Érsekújvárról valamint Ermar János Komáromból másrészről — mestertársaik nevében személyesen megjelenvén előttünk, méltóságos és nagyságos hethesi Pethe Márton, Isten irgalmából Bács és Kalocsa kánonilag egyesült egyházainak érseke s a győri püspökség kormányzójánák, ugyané helyek örökös főispánjának, tanácsos s királyi helytartónak, kedvés emlékű néhai atyánk urunk és főpapunk bizonyos levelét adták és terjesztették elénk, mely mint alább olvasható az ötvös czéh dicséretes intézvényeire vonatkozó szentesitett szabályokat foglal magában, nyilt (patenter confectas) pergamenre van Írva s az emiitettük néhai helytartó urnák függő pecsétjével s belül a lap alsó szélén sajátkezű aláírásával van ellátva s díszítve; — de minthogy e levél az emiitett újvári ötvösök birtokában van s náluk tartatik, azért illő módon azt kérelmezik tőlünk, hogy e levél káptalani és hiteles pecsétünkkel ellátott másolatát számukra kiadni méltóztassuk. Mely (latin) levélnek tartalma ugyancsak a következő : Mi hethesi Pethe Márton, Isten irgalmából Kalocsa és Bács kánonilag egyesült egyházainak érseke, a győri püspökség kormányzója s ugyané helyeknek örökös főispánja, nemkülönben II. Rudolf fejedelem s Isten kegyelméből választott római császár ő Fenségének és Német, Magyar, Csehország stb. királyának,. Ausztria főherczegének, Burgundia herczegének stb. tanácsosa és magyarországi helytartója, ezennel tudatjuk mindenkivel, a kit illet: Hogy Czahó János máskép győri Eötvös, Eötvös János máskép Tholnai Bornemissza, Kéry Márton, Rimaszombati Miklós, Laskay Miklós, Békessy Gáspár, Keőrössy Mihály, Szalay János, másodikul Debreczőny János, harmadikul ismét Bornemisza János, negyedikül végre Heran János, Sárváry Pál, Tolnay Gáspár, Fokteörő János, Váczy György és Wizváry János művesek személyesen a maguk s Győr, Komárom, Újvár s Esztergom városok és erődökben lakó többi ötvös mestertársaik részéről — elöljáróik s földesuraik bele-