Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása
247 kösök ellenben az 1250 frt adósság fejében az Esztergommegyében fekvő Alsó- és Felső Gyivát s Felső-Bélát, továbbá a Csongrád mellett fekvő Szántó és Felgyő puszták felét teljes haszonélvezeti joggal átengedi a kir. városnak (tehát zálogképen) mindaddig, mig csak a fentemiitett összeget a városnak le nem fizetik. Esztergom kir. város mindezen birtokokat teljhatalmú kiküldöttjei utján — tényleg birtokába is vette már 1714-ben. 1) A városi tanács, midőn teljhatalmú megbizottai e szerződést a tanács ülésben előterjesztették, egyhangúlag elhatározták volt, hogy ezen egyezség utján befolyó pénzből a plébánia-templomban főoltárt állítanak. A Bottyán kezén volt gr. Pálfi-féle birtokokat a grófi család beleegyezésével gr. Károlyi Sándor, a kurucz altábornagy vette át zálogjogon, a mennyiben a zálogpénzt lefizette (1713.) az örököseknek (összesen 12.) Az esztergomi Bottyán-kastély továbbad (1. hátrább) is br. Kucklánder birtokában maradt, ki azt a város tiltakozása daczára nejének adományozta. A kastélyra azonban a kir. fiscus is igényt tartott; mert Bottyán fiúgyermek nélküli halála következtében a kir. fiscus kezére kellett volna szállania — ama kir. oklevélbe foglalt Ígérete alapján, melyet még 1698-ban tett 2) — kastélyának nemesi curiává avatásakor. Sok egyezkedés, ellentmondás és huzavona után a kastély végre is a 3200 frt erejéig viszontkövetelést támasztó özv. br. Kucklánderné birtokában maradt. Az özvegynek 1726-ban bekövetkezett halálával a kastély valóban a kir. fiscus kezére szállt; a kamara végre 1728-ban 4400 frt lefizetése után a kastélyt átengedte a kir. városnak. Vak Bottyán tetemét a gyöngyösi barátok kriptájában helyezték el örök nyugalomra. Özvegye 2000 frtot fordított temetésére és szt. misékre. 3) Esztergomban manap már csak a szájhagyomány, az oldalszárnyaival ma már kibővített Bottyán-kastély, a róla elnevezett tó és egy utcza őrzi emlékét. Kétségkívül a kuruczvilág és Esztergom múltjának egyik kiválóan emlékezetes alakja volt. * * * Mint fentebb is említők, sok viszály, hatalmaskodás és kellemetlenség emléke fűződik az egykori várparancsnok, br. Kucklánder Ferencz esztergomi szerepléséhez. A Bottyán-kastély (ma városház) birtoklási története is csak ujabb adalékot szolgáltat e kellemetlen emlékek köréből. E kastély curialis jellege miatt a kir. város erős összeütközésbe jött már Vak Bottyánnal; azonban a ') Esztergomvár. ltár. Jegyzőkönyv 1714. 2—6, 8, 14, 20 és 21. 1. Silz Pál tanácsos és Gruber Antal főjegyzőnek a város 13 napig tartó csongrádi útjára fuvarpénzül 20 frtot, napidíjul a két urnák fejenkint 1 frt s ezenfelül rendkívüli költségekre 6 frt 75 krt utalványozott ; a velők menő hajdúk élelmezése 6 frt 04 krba került. Az összes költség : 58 frt 79 drra ment. 2) IX. köt. 40, 45. 1. 3) A. R. IX. köt. 793. 1.
