Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése

24 napa Tormáné fél lábát feltette a tüz szélére s a tűzbe pökdösött. Tudja azt is, hogy a nyavalyás gyermekeknek ólmot olvasztott és a fülükbe olvasott. 10) Csukás János özvegye, Ágoston Juditb, mitsem, vall. 11) Győry Erzsébet vallja, hogy álmában Tormáné képében a boszorkányok. testében gyötrötték és e gyötrés után két hétig rosszul volt. A törvényszék e tanúkihallgatás után további tanuk kihallgatása czéljából a tárgyalást ugyanazon hó (május) 30-ára halasztotta. Ekkor a bűnvádi per újra felvétetvén — azt határozták: minthogy a tanuk vallomásából a jelenlevő vádlott asszony ördögi cselekedetei és babonaságai alkalmasint kitetszenek ; ennélfogva többi bűntársai kivallatása végett megcsigáztassék és ha a csigáztatás után az ellene felhozott bűnvádi tényeket megvallja — érdeme szerint tüzhalálra Ítéltetik (máglya 1). Az ilyes végrehajtás meg is történt; mert a számadások szerint a budai hóhér pl. 1700-ban 10 frtot kapott a megyétől egy boszorkány megégetésért; egy gonosztevő asszony kikorbácsolásáért pedig 5 frtot. Ugyancsak 1700-ban a vármegye 6 frtot fizet a kereket készitő ácsnak és 4 frt 30 krt. a különféle kínzó eszközöket készitő lakatosnak. A börtönbe vetett . gonosztevőre a kovács vagy a lakatos verte föl a súlyos bilincseket s oldozta le. A pallossal történt kivégeztetés után a bűnös testét esetleg kerékbe is törték és fejét nyársra húzták. Tolvaj, rabló, többnejűség bűnében elmarasztalt egyént rendszerint pallosra vagy akasztófára Ítélték, vagy tüzes vassal bélyeget sütöttek arczára vagy hátára. Kisebb vétségekért a bűnöst a pelengérhez kötötték, meglapátolták, megvesszőzték vagy megbotozták, kalodába tették vagy gúzsba kötötték. Esetleg bírságot fizetett stb. A büntetés különös szigorával büntették egy ideig a káromkodás rút szokását; habár e szigor idővel enyhült. Hogy ezen erkölcsi gyom kiirtására régente mily szigorú büntető eljárást alkalmaztak, annak egy érdekes adaléka olvasható a vármegye Érsekújváron kelt jegyzőkönyvében. Az 1646. aug. 8-án Érsekujvárott tartott megyei közgyűlés a következő határozatot hozta: „Valakik az Nemesek és Parasztok (vármegiebeli) közöl Erdegh teremtettével, Ördögh Lölkivel, Anniaval es egieb rent Isten karomlasokkal szitkozódnak (a kiért most Ujvarban Kerney Mibalnak nielve ki vonatvan in exemplum aliorum az akasztófán tul feie is vetetett) s comperialtatik s liquidaltatik — nielve ki meczessek s azutan feie vetessek affelenek, kikre zolgabirák Uramék es Esküt Uraimék vigiazanak is. Leánok peigh s gierekek, kiknek annira való elmeiek vagion, az pelengirben vetessenek s ot megh veszőztessenek vastagon. Az kik peigh halliák s megh nem mongiák toties quoties 20 forintal büntetessenek, kik ellen szolgabirak es Esküt uraméknak szorgalmatos manutensiójoknak kelletik lenni."

1) Az 1697-ben tartott (apr. 12.) megyegyülés e szigorú büntetést már pénzbirságra változtatja, annyiban a káromkodó 24 frt bírságot fizet, melynek *) Legrégibb esztergomm. jegyzőkönyv 1638—1647. 25 1.