Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

194 13. Az összes és bármely rendű papság — ideértve a rácz papokat is, -— a nemesség, a kamarai, posta- vagy másféle tisztek, a polgárság, parasztok, özvegyek, szóval az összes lakosság nemzetbeli külömbség nélkül tetszése szerint szabadon kivonulhat az őrséggel bárhová és pedig összes holmijával. A fejedelem e pontot is változatlanul elfogadta. 14. A kik azonban e lakosság közöl (a katonaság kivételével) a fejedelem (vagyis confoederatio) védelme alatt akár a Vízivárosban, akár a kir. városban akarnak maradni, azok szigorú igazságossággal helyeztessenek vissza összes ingó és ingatlan javaik birtokába ; a mennyiben pedig a Várba menekülésük alkalmával hátrahagyott boraikban, termésűkben vagy egyebekben károsodtak, e tekintetben teljes kárpótlásban részesüljenek. A fejedelem e pontot részben oda módosította, hogy kivételt tssz azon tárgyakra nézve, melyek esetleg még elrejtvék és a miket az ostromló had a fegyver jogán lefoglalt. 15. Azon asszonyok, kiknek férjei csász. szolgálatban állanak vagy ily szolgálatot akarnának vállalni, itt fekvő ingatlanaik birtokát békésen élvezhessék. A fejedelem e pontot oda módosítja, hogy az ilyes asszonyok — ingatlanaik hátrahagyásával — az őrséggel együtt kötelesek kivonulni innét. 16. A bibornok-érsek tiszttartója az érseki szolgálatban levő többiekkel egyetemben vagyonukkal szintén szabadon elvonulhatnak az őrséggel. A fejedelem e pontot változatlanul elfogadta. 17. Mindazon szolgáltatásokért, a miket a várparancsnok a csász. őrség ellátása érdekében az ostrom előtt és alatt — pénzben, borban, gabona- és marhában a káptalantól, a vizi- és kir. városi nemesség- s polgárságtól vagy a földesuraktól behajtott, semmiféle követelés se legyen támasztható és egy fillért se kelljen fizetnie. A fejedelem e pontot is változatlanul elfogadta. 18. A Duna két partján fekvő vármegyékből a portyázok által az őrség részére akár régebben akár mostanában beszállított lovak-, marhák- és gabonáért vagy egyebekért egy fillérnyi kárpótlást sem kell adniok s e czimén a kivonulás alkalmával a legcsekélyebb tárgyat sem szabad zálogul lefoglalni. A fejedelem e pontot is változatlanul elfogadta. 19. A már kész vagy munkába vett külömböző csász. egyenruhákat szintén magukkal vihetik. A fejedelem e pontot oda módosította, hogy csak a kész vagy munkába vett ?iémet egyenruhákat vihetik magukkal s azonfelül még vagy ót vég posztót. 20. A várparancsnok és összes főtisztjei, továbbá a betegek és sebesültek részére (bármily nemzetbeliek) 3 nappal a kivonulás előtt 40 nagy és erős 4 ló vagy ökör által vont szekér álljon készen, hogy rajtuk a betegeket, sebesülteket és podgyászukat a dunaparti hajókhoz szállíthassák.