Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

187 Mindezen ostrommunkálatok folyamában a fejedelem gondjainak állandó tárgyát képezte, hogy az esetleg Esztergom felmentésére készülő Starhemberg gróf támadó fellépése ne találja készületlenül. Aug. 23-án tudatja a Rábaközben harczoló Eszterházy Antallal, hogy azon esetben, ha az ellenség Pozsony felől Komáromnak veszi útját, ő a mellette levő hadakkal kerüljön Ausztriába, az ellenség fiáta mögé; Somogyi Ferencz, Szalai Pál és Bottyán ezredét pedig küldje ide hozzá. Azon hiszemben továbbá, hogy azzal teljesenlehetetlenné teszi egy felmentő sereg közeledését, ugyancsak aug. 23-án Forgách Simont több gyalog és lovas ezreddel Morva megtámadására utasítja s hogy e czélból Ocskai László hadával mielőbb egyesüljön. Aug. 31-én odautasitja Eszterházyt, hogy Csajági és Horvát Tamás ezredét vagy ha könnyebbnek találja, úgy Bonafoux ezredét küldje ide a szentkereszti sánczok védelmére. Szept. 1-én a többek közt arra módosítja korábbi utasítását, hogy Eszterházy az ellenség aláköltözése esetében hadával szálljon Tatához, a Vértesek szélére, hogy szükség esetében könnyen támogathassák egymást; a Bottyán Jánossal levő ezredeket pedig küldje ide, mivel akkor (az ellenség) Komáromnál hídjait megvetvén, szükségképen a Duna mindkét partja felől vigyázni kell. A fejedelem t. i. aggódva értesült Starhemberg készületéről. Ez idő szerint csak 2 lovas ezred volt mellette a Garam torkolatánál. Ha tehát Starhemberg a Vágón veret hidat s a Duna balpartján nyomul előre, úgy méltán félthette ostromütegeit. Egyébiránt Írja szept. 3-án „mért hagynám el jó kedvembül az kies Jerusalem városát?" Minden törekvései és intézkedései daczára — Rákóczy helyzete s vele Esztergom ostromának eredménye mind kétesebbé és bizonytalanabbá vált. Ennek tudatában írja Eszterházynak (szintén Párkányból) szept. 7-én : „Bottyánnak immár 3 curirt küldöttem, mely is ha nem siet, az arteloriának securitására nézve kintelen leszek ezen obsidiot (ostromot) félbenhagynom .és magát Botytyánt azon mellette levő haddal az Vág mellékére küldenem, még csak portázó had is nem lévén előttem, a kitül csak az híreket is megtudnám. A mint is látván dispositióimnak illyen hátramaradásit: kintelen leszek más alkalmatossággal más modalitásokkal kormányoznom hadi operatióimat. ... Jól juthat kegyelmed eszében, hogy ezen várat is (Esztergomot) nem egyéb okból szállottam vala meg, hanem hogy az ellenséget lineáiból kihúzván, vélle megharczolhassunk, melyre bizonyára, úgy .vélem, lehetett volna alkalmatosságom, ha oly közel lettünk volna egymáshoz, hogy egy. nap alatt magunkat conjungalhattuk volna." Eszterházy t. i. a fejedelem módosított rendelete daczára — Tata helyett — Ausztriába akart indulni hadával. Azért sürgetőleg tudatja vele, hogy ime az idecsatolt levélből is láthatja kegyelmed, hogy Tatához való jövetele absolute szükséges; inti, hogy ne csodálkozzék azon, ha tegnap kelt rendeletét másnap megváltoztatja; mert. a jövőt nem tudhatván — a beállott helyzet szükségleteinek megfelelőleg kell intéz-