Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

185 égett házakban is eltorlaszolták magukat és a sajkákról hozott kisebb taracz­kokat helyezvén el bennök •— ezekkel folyton lődözték a várbelieket. Szept. 2-án az ostromütegek ismét erősebben tüzeltek; éjjelre kejve á ku­ruezok külömböző pontokon német és magyar nyelven felkiabáltak az őrség­beliekhez, hogy adják meg magukat Rákóczynak, a ki javaikban kímélni, fogja őket; ellenkező esetben pedig az áldott állapotban levő asszonyok sem számit­hatnak kíméletre. A tisztek is gondolják meg, hogy felmentő seregre • hiába számítanak, mert azt visszaverték. Szept. 3 :án is tovább folyt az ágyúzás, bombázás és lődözés. Az őrség a szükséges szerszámok és robbantó szereknek az aknába való behórdását élénk puskatüzzel igyekezett meggátolni. Minthogy nem hallották többé a föld­alatti zajt, azon hiedelemre jöttek, hogy az. akna már teljesen készen áll. Szept. 4-én az ostromütegek mind erősebben működtek, hogy az őrség­beliek valami kárt ne tehessenek az aknában. E napon is puskatüzzel és főleg kövek leguritásával igyekeztek a kuruezokat távoltartani az aknától úgy, hogy nem is sikerült oda bármit is beszállitaniok. A kuruezok e napon átlőtt löve­geiket igyekeztek összeszedni a Duna mentében, az aknába pedig kötél segé­lyével kisérlették meg a szükséges készülékek bevonását; de az őrségbeliek ezt is meggátolták. Az őrök azon jelentésére, hogy a kuruezok a macska-útra néző. Duna-bástyát akarják ismét aláaknázni, a tényállás megvizsgálá­sára rögtön odasietett egy hadnagy és zászlótartó. Az előbbi azonban halva maradt, az utóbbi pedig súlyosan megsebesült. Szept. 5-én éjjel végre — daczára az őrség megfeszített törekvéseinek -r­sikerült a kuruezok halált megvető bátorságának -- beszállítani mindazon sze­reket, melyek az akna megtöltéséhez és felrobbantásához szükségesek voltak. Rákóczy ekkor hadsegéde utján a vár átadására szólította fel az őrséget, fenye­getődzve, hogy a rés kész és az akna is bármely pillanatban felrobbantható. A végső rohamra is minden készen áll; de a fejedelem nem akarja annyi ke­resztény vérét feláldozni. Kegyelmet ajánl és kész kívánságukhoz mérten egyezkedni velük a vár feladását illetőleg. Ellenkező esetben azonban senki se számítson kíméletre. 1) Kucklánder erre br. Zastrizel, a várbeli térparancsnok utján (saját jelentése szerint) azt izente a hadsegédnek válaszképen, hogy a vár nem az övé, hanem legkegyelmesebb Uroké, a császári felségé; a várat utolsó csepp véréig védeni fogja. A hadsegéddel nem is váltott szót továbbad. A hadsegéd távoztával a tisztikar pro.és contra tanácskozott a helyzet' és a teendők felett. A kész akna részéről a várbelieket fenyegető veszély ele­') Starsics János, kit a jezsuiták — lialal világi ember létére — retidtagok hiányában a gymnasium grammatikai osztályának vezetésével bíztak meg, szintén azok közé tartozott, kik — mint császári érzelműek — a várba vonultak. Az ostrom alatt Kolinovics (V. ö. itt. m. 5G. 1. ésköv.) tudósítása szerint két társával rendkívül kitüntette magát; mert az ostromlók erős tüzelése da­czára bort hozott a pinczéből ; két társát a golyók leterítették, mire mindkettőnek fcdúnyét ma­gához vette s csak aztán menekült biztos helyre.

Next

/
Thumbnails
Contents