Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

179 rában jelen voltak. Ezek: Desalleurs, tábornok és XIV. Lajos követe II. Rá­kóczy fejedelem mellett; Fierville, a franczia testőrgranátosok ezredese; De Manselle, alezredes a gránátosoknál; La Garde, őrnagy; Chateauneff, La Ri­gotier, Bremont, Du Baisson, La Tours, Du Plessy, La Jeunesse, Saint Martain kapitányok ; Fierville bátyja, gyalogsági ezredes ; Chassant, dandárnok; Norvval, lovas ezredes; Bonafoux, gyalogsági ezredes; br. De Vissenacque, ezredes a lovas gránátosoknál; gr. Zisbourg, lovas ezredes; La Frerier, dragonyos ezre­des és Dostat, ezredes a könnyű lovasságnál. Mérnökkari és tüzérségi tisztek: De Riviere, alezredes a mér­nökkar- és tüzérségnél; Bersonville, őrnagy ugyanott; Saint-Jean, Davenno, Boiaville, Woissein mérnökkari kapitányok; Bashoa, tüzérkapitány; Gurliese és Sajnt-Blimon, a lőszeradogatók kapitányai; De Laubeck, La Bienne, De Bossord, a tüzkovács puskás gyalogosok (füsiliren) kapitányai; Saint-Pierre, hidászkapitány; Fournier és Dourrou kapitányok (de Scharrio); La Lossy, aknász-hadnagy. Dourrou tábori sebész. Minthogy a pusztán talpakon álló nyergesujfalusi hidon veszélylyel járt volna a nehezebb faltörő ágyuk átszállítása, Le Maire hadmérnök-dandárnok ostromterve szerint Párkánynál, a Duna balpartján állították fel a nehezebb ostromütegeket. Rákóczy aug. 6-án személyesen adja ki a parancsot az ostromütegek sánczmunkálatainak megkezdéséhez. E sánczok a Duna mellett fekvő régi sánczocskában végződtek és 2 redoute-al voltak meg­erősítve. A párkányi oldalról eddigelé még sohasem ostromolták Esztergomot. Rá­kóczy első sorban a Víziváros északnyugati falán akart rést töretni. A vár l'óvetése minden oldalról aug. g-én 4 '/a órakor vette kezdetét. A párkányi ol­dalon 4 karthaun és 3 mozsárágyú, utóbb pedig még 11 ágyú, a Szt. György­és Szt. Tamáshegyről pedig 8 ágyú és ugyanannyi mozsár szórta lövegeit a Vár és Víziváros ellen. A Várba repített tüzes golyók egy házat ugyan fel­gyújtottak ; de a többinek kevésbbé árthattak; mert az őrség a fa-, szalma- és nádtetőket leszedte a házakról. Csak magába a várba 87 bombát vetettek be e napon. Rákóczy Emlékirataiban ez utóbbi ütegekről nem teszen említést. A né­met katonai iró viszont Kucklánder jelentése alapján — a valónál előnyösebb színben tünteti föl az őrség és Kucklánder uram vitézi bátorságát. Ez utóbbi állítását annyiban el kell fogadnunk, mert Bél Mátyás is emlékezik Rákóczynak a Szt. Tamáshegy és a kir. város felől felállított ütegeiről. 1) Párkány felől a nagy távolság miatt igen erős lövéseket kellett tenniök ; e miatt sok lövés kárba veszett, mert vagy nagyon alant vagy túlmagasan lőttek. A várba lőtt 267 bomba mégis sok kár okozott, főleg a Lipótbástyán; Kucklánder szerint azon­ban csak 87 bomba esett a várba; a többi lövés tehát csakugyan kárba veszett. Ugyanezen napon az őrségbeli huszárcsapatot egy hadnagygyal kiküldte a ') Id. m. 117. 1. 11*

Next

/
Thumbnails
Contents