Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése

18* A napidijakon kivül a tisztviselők jelentékeny mellékjövedelmi forrását képezték a szokásos természetbeli ajándékok. A megye határai között joguk volt az előfogatokhoz is ; a mely falu a szolgabíró parancsára előfogatot nem adott — 1Í frttal bűnhődött; ennek fele a szolgabírót, fele a megyei pénztárt illette.

1) A nemesség egyébiránt a megyei szolgálatot egyáltalán csak nobile officumnak tekintette ; a rendes fizetséget különben jobbadán fölözték a szokásos mellékjövedelmek. A megyei élet rendes folyamát egyelőre II. Rákóczy Ferencz felkelése sem akasztja meg. 1696-tól egy évtizeden át Sándor Menyhért a megye első alispánja s 1704-ben egyúttal cs. kir. alezredes. 1708-ban Mecséry Ádám alispán és Nedeczky Mihály képviselik a vármegyét a pozsonyi országgyűlésen. 1708-tól kezdve az alkotmányos megyei élet ismét föntakad; mert a Rákóczy-féle felkelés miatt nem tarthatnak megyegyülést és tisztújítást 2 éven át (1708—1710). E zavaros időszakban is összejöttek ugyan néhányan, de ezek gyülekezete nem tekinthető megyegyülésnek. 1708-ban pl. Takácsy András érseki tiszttartó vízivárosi házában is tartanak ily gyűlést. Jelen vannak: Malonay Pál, kir. városi plébános, mint a káptalan teljhatalmú megbízottja, Szerémi László bajnai plébános, Silz Pál városbíró Szőcs s Gergely kir. vár. tanácsos és Szombathelyi Ferencz mint megyei jegyző. 1709-ben nov. 23. és decz. 21-én ismét összegyűltek; ekkor hirdetik ki Heister parancsát, hogy a ki a kuruczoknak élelmet vagy szállást ad — halállal lakol.

2) Tisztújítás nem tartatott, tehát a megyének nem is volt törvényes tisztviselője. A külső nemesség vagy a kurucztáborban, vagy szétszórtan élt Komárom-, Ersekujvárés Esztergomban; a körülményekhez képest Komáromból igazgatták Esztergommegyét is. így érthető, hogy pl. 1711 ápr. 7-én a megyegyülés megbízza Huszár Pált, hogy Esztergommegye jegyzőkönyvét s egyéb iratait hozza el Komáromból, Érsekújvárról pedig a megye pecsétjét.

3) 1713-ban pedig Esztergommegye megkeresésére — Nedeczky Sándor, komárommegyei alispán felhívta Kereskényi Imrét (ekkoron komárommegyei szolgabírót), hogy adjon számot 4 évi esztergommegyei pénztárosi tisztjéről. Kereskényi azzal védekezett, hogy ő már leszámolt Szluha Ferenczczel (a kuruczpártiak érsekújvári praefectusával) s nála semmi sem maradt. Egyébiránt a hivatalt is csak a kurucz főtisztek fenyegetésére viselte és fogadta volt el.

4) A megye újjáalakulása egyébiránt már 1710 jan. 17-én megtörtént és *) U. 0. Protoc. 1Ö96—1702. 75. 1. 2) Jegyzők. 19. 38. 1. Esztergom városi ltár. 8) Esztergomm. ltár. Lad. 0. fase. 1. nr. 28. — A pecsét közepén Szt. Adalbert püspök „Sigillum Comit. Strigoniensis" körirattal. A falvak pecsétjén jobbadán búzakalász, szőlőfürt, ekevas és metsző kés látható. Szt. Tamás pecsétjén Contrada St. Anna olvasható. Legrégibb Bajóth község pecsétje 1511-ből (Szt. Adalbert); alig2—3 származik a XVII. századból; a többi mind ujabbkori. U. O. Lad. G. f. 2. nr. 23.