Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.
170 ezred); majd utasítást kap, hogy Pesttől—Szegedig folytonosan nyugtalanítsa, csipdesse Herbeville Erdélybe vonuló hadát és akadályozza meg a ráczok haddá való egyesülését. * Az eddigiek folyamából is eléggé kiviláglik, hogy e harczok között menynyi és mily mondhatlan szenvedés és pusztulás, inség és nyomor sulyosodott különösen a szegény nép vállaira. Német, rácz és kurucz egyaránt pusztította megyénk földjét. A Károlyi hadtestéhez tartozó Gödén kapitány féktelen hajdúi (1705. aug.) Kéméndet teljesen kirabolták. Egy szegény pórasszony befogta kamarája ajtaját, esdekelve, hogy ne fosszák ki — mire keresztül lőtték kezét. A szobákat, kamrákat, padlásokat mind feltörték, pénzt zsaroltak, marháikat, szekereiket elvitték elannyira, hogy a népség sirva futott a Karvánál táborozó Bottyánhoz. Ez Istenre kéri Károlyit, hogy ne tűrje el az ily kihágásokat, hanem büntesse meg a tetteseket és szorítsa őket kártérítésre. Ezzel szemben viszont Glöckelsberg cs. altábornagy nyilt levelében hallatlan zsarnokságok és kegyetlenségek elkövetéséről vádolja Bottyánt, ki azzal védekezik, hogy senki sem tartja hadát oly fegyelemben mint ő; senki sem bünteti, akasztatja jobban a garázdálkodókat és hadi szökevényeket. 1) 1705. aug. 6-án Bottyán Esztergom városa alól minden élő jószágot elhajtatott, a mit csak kaphattak a kir. város kapujáig; tehát sok lovat, ökröt, tehenet, juhot és sertést, csakhogy megnehezítse a várőrség élelmezését. Az ellenfél természetesen a hasonlót hasonlóval viszonozta, minek következtében a szegény földnépe teljesen tönkrejutott. Megyei élet, közigazgatás stb. ez időszerint már csak névleg létezett. 2) A város falai között tényleg a német várparancsnok uralkodott, a vidék pedig akarva- nem akarva a kuruczoknak hódolt; de nem alakult külön kurucz vármegyévé, mint pl. Győrmegye, melynek labancz alispánja a városban lakott, mig a kurucz alispán kivül a megyében. Ehez képest Esztergommegye és város nem is vett részt a nevezetes szécsényi gyűlésen (1705. szept. 12, — okt. 3.), melyen a felkelt karok és rendek a lengyel confoederatiók mintájára — kölcsönös eskü alapján szövetkeztek, majd II. Rákóczy Ferenczet, Erdély választott fejedelmét (1704), a szabadságért harczoló magyarországi szövetséges statusok vezérlő fejedelmévé választották s neki hűséget esküdtek, Rákóczy pedig viszont a nemzetnek. A személy és vagyonbiztonság hiánya, a hatalmi erők változó túlsúlya — megyénk területén is nagyon súlyossá s alig elviselhetővé tette a birtokos ») A. R. IX. 208-214, 226, 229. 1. 2) Esztergommegye nagyobb birtokosai egyúttal Komárommegyében is birtokosok. Innét van, hogy ugyanazon egyén sokszor mindkét vármegyében visel hivatalt s mikor pl. Esztergommegyében a megyei élet szünetel- a viszonyok- és lehetőséghez képest Komáromból igazgatják Esztergommegyét is. Igv már az 1681. országgyűlés is (tehát még a török hódoltság idejében) azt határozza, hogy Esztergommegye nemessége Komáromban állítson törvényszéket. Felállításának azonban semmi nyoma.
