Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.

II. FEJEZET. Esztergom Helyzete és szereplése II. Rákóczy "Ferencz felkelése -idejében, i. jfcwjwif IKÉNT hazánk földje egyáltalán — úgy az «alig 10—12000 főnyi laBÍwÍeL kossággal biró Esztergommegye és város is vérszegény s csekély anyagi erővel rendelkező, elnyomatása miatt elégedetlen, társadalmi képet nyújt a két találkozó század határán. Sehol sem tárul elénk vigasztaló kép, bárhová tekint is szemünk! Az 1699-ben kötött karloviczi béke ugyan véget vetett a temérdek áldozatokkal és szenvedésekkel járó 16 éves török háborúnak s hazánk területének nagyobb réfeze felszabadult a török járom alól; ámde a végre felvirult béke áldásainak nem sokáig örülhetett a nemzet. Az idők járása csakhamar ismét megnehezül hazánk s vele Esztergom felett is. Mert a nemzet vezető férfiai nem mondhattak le a magyar nép jövőjéről s nem nézhették egykedvűen nemzetük esendes enyészetét. A multak fölött merengő lélekkel izvást elmondhatjuk, hogy az akkori hazai állapotok és viszonyok összeségében rejlenek távolabbi és közelebbi okai azon felkelésnek, mely II. Rákóczy Ferencz nevéhez fűződik s 8 éven át (1703—1711) tartó mozgalmaival ismét megakasztotta megyénk újjászületésének folyamatát. * A Habsburgok trónra lépése óta hazánkat jogilag pusztán az uralkodó személyének azonossága kapcsolta össáfe a dynastia többi országaival. A törökök részéről fenyegető állandó veszély következtében — e viszonyból csakhamar fon^k helyzet fejlődött ki. Az osztrák örökös tartományok a saját védelmökre is szolgáló magyar végvárak fentartására évenkint legalább 30,000 frtot fordítottak; ennek kapcsán Magyarország haderejének országos szervezése helyett német seregek, várőrségek lépnek előtérbe; a főtisztségeket németek 10