Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése
15 mint e bizottság ülnöke 1704 óta rendesen Budán tartózkodik s nejére bizta a gazdaság vezetését. Esztergommegye nemessége tehát az 1690-ben megtörtént átmeneti intézkedések után 1691-ben szervezkedik alkotmányosan. Az újra alakuló megye területe nem felelt ugyan meg régibb területének, de teljesen megfelel mai területének, ama kivétellel mégis, hogy Lábatlan és Piszke Komárommegyéhez tartozott; Pilismegye egy része azonban Esztergomhoz csatoltatott. Mert az Esztergom tőszomszédságában fekvő Zamárd, Akos palotája és Bajon helység Zsigmond idejében Pilismegye részei voltak. 1) Választás utján Konkoly László lesz a megye első, Sándor Imre pedig másodalispánja 2) az 1691 január 17-én Bucsun tartott tisztválasztó közgyűlésen; egyidejűleg Pathó Ferencz szolgabiróvá, Kapuváry György, Jósa István, Kocsy György pedig esküiteknek választattak; a hivatalos esküt mindnyájan letették. 1692. decz. 12-én Sinka Györgyöt választották másik szolgabíróvá; Pathó Ferencz ugy látszik egyúttal pénztáros is volt. Mert (a jegyzőkönyv hiányos) ennek 1697-ben kelt utólagos számadása szerint a kivetett portiók czimén a megye adóbevétele 1691 és 1692-ben 3053 frt; kiadása ellenben 3090 frt 9 kr. Pathó tehát a 37 frt 9 kr. kiadási többlet megtérítését kéri a vármegyétől. Az adót részben Pathó, részben pedig (a káptalan falvairól) Mérey Mihály kanonok és kápt. praefectus szedte be. A megyei. pénztáros Schweidler, a budai hadbiztos kezébe szolgáltatta át a befolyt összeget; adó nemfizetése esetében katonai végrehajtás várt a lakosságra. 8) Ez idő szerint Bátorkeszi volt a megye legnépesebb faluja; mert egymaga 1112 frttal járult a fenti adóösszeghez. A vármegye hatásköre ez időben jóval nagyobb volt. Megfelelő törvények hiányában szabályrendeleteket alkotott (épugy a kir. város is). Az igazságszolgáltatás és közigazgatás ez idő szerint még nem volt elválasztva; azonban a népoktatás, közegészségügy s általában a kulturélet terén a megyének nem volt hatásköre, vagy legalább nem fogta fel a teendőket. A megyei élet súlypontja annak politikai szereplésében rejlett; mert a bécsi kormány túlkapásai és önkényes közegeivel szemben a megye védelmezte az alkotmányt s a legfontosabb országos ügyekben is intézkedett, mint ez időben egyetlen — törvényesen szervezett hatalom. Széchényi György (1685—1695), Kollonich Lipót (1695—1707), Keresztély Ágost szász herczeg (1707—1721) mint Esztergommegye örökös főispánjai 4) *) A Pilismegyében fekvő Zamárd, Urkut, Bajon (plébánia-templommal) és Ákospalota összefüggő határa Szt.-Györgymező területével volt határos délkeletről. (Esztergom kir. városi titkos kár. 1702. év 25. sz. A káptalan és érseki birtokterület metalis bejárása.) II. István (1252) Urkut és III. János érsek (1396-ban) Zamárd, Bajon (részbirtok) és Akospalota pilismegyei falvakat adományozza a káptalannak. Pilism. határa tehát közvetlen Esztergom alá terjedett*.(F. Gy. C. D. X. II. 345. 1.) Délnyugati határa is sokáig nélkülözte az állandóság jellegét legalább a XVII. századot megelőző századokban. Csév pl. 1472. és 1525-ben még Pilismegyéhez tartozik stb. *) Esztergomm. ltár. Prothocollum C. Strig. ab anno 1696—1702. p. 17. s) Esztergomm. ltár. Th. C. L. M. fasc. 7. nr. 18. 4) Az érsekek 1270 óta Esztergommegye örökös főispánjai. Mon. Eccl. Strig. I. 133.
