Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
140 nek, s zsupp- és nádtető helyett is fazsindelylyel fedjék házaikat. A város az ily boltok után járó bérből évente 10 frtot fog elengedni mindaddig, mig csak az építkezők kiadásai ekkép ki nem egyenlittetnek. A hasonló árt kináló más egyénekkel szemben e boltokra nézve még örököseiknek is fentmarad bérleti előjoguk. A városnak már órája is volt; 1709-ben Tomon Kristóf órásmester szerződést köt a tanácscsal, mely szerint a város óráját 16 frtért úgy helyreállítja, hogy ép oly jól fog járni mint azelőtt. Az építkezési viszonyokat illetőleg: 1712-ben egy kőmives napszáma 50 dr.; kőmives legényé 45 dr.; a napszámos bére 25 dr.; 1000 fazsindely ára 3 frt 20 dr. Ezekután némi fogalmakat alkothatunk pl. Hoilandtné aszszony, egy serfőző özvegyének sörházától, melyet 1711-ben a következőleg becsülnek fel: maga a sörház 130 frt; a pincze 60 frt; a vendégszoba a mellette levő szobával 275 frt; a kert a kis istállóval 30. frt, tehát összes értéke 570 frt. Hason irányú adatok (leltárak, végrendeletek, hagyatéki felvételek) csak a háborús idők" lezajlásával beállott békésebb időkből maradtak fent; a módosult viszonyok daczára azonban mégis elég közel állanak tárgyalt korunkhoz s elég alkalmasak a mult század második tizedében uralkodott értékés árviszonyok megvilágitásához. A mint az életmód, ugy a lakások felszerelése, a bútorzat is lehetőleg egyszerű. Szegény sorsú család körében csak egy széles ágy van az asszony számára; a többi családtagok a kályha padkáján, lóczán, bundán stb. aludtak, a hogy jött. A bútorok egyszerűen fából készülnek u. m. szék, karszék, pad, asztal, láda, födeles vagyis mennyezetes függönynyel ellátott ágy, szekrény, pohárszék és almárium. A mennyezetes ágyak, betétes szép asztalos munkák (főleg szekrények) kárpitozott bútorok, szőnyegek stb. inkább csak a jobbmóduaknál fordultak elő. Ruházatban, ékszerekben (szóval ötvös munkákban), ágynemüekben úgy a nemes mint a polgári lakosság tőle telhető fényt űzött. Az asztali edények rendszerint ón- vagy fából készültek; a kés és villa ritkán fordul elő a hagyatéki felvételeknél; de legalább néhány ezüst kanál és asztalkendő a szokásos fényűzési czikkek közé tartozott. Evőeszközeit kiki magával vitte (csizmaszár!) tokban vagy anélkül. Vak Bottyán János kastélyának felszerelései között értékes lószerszámon, fegyverein és egyéb drágaságain kivül vannak szőnyegek, ágynemüek, (paplan, párna, lepedő, dunyha, vánkos,) 2 födeles ágy, aranyozott ezüst kupák, tiz bőrrel bevont karszék, egy két akós hordó telve ónedénnyel, 16 ezüstkanál, almárium, láda, a kamrában 18 sajt, 3 l/ 2 akó tehénvaj stb. A város magyar, német és csekély számú tót s rácz lakossága körében a magyar és német viselet az uralkodó. Bél M. leirása szerint 1) a mult század harmadik évtizedében a magyar nyelv az uralkodó nyelv; a németek és tótok a magyar nyelv olvasztó erejénék hatása alatt:—gyermekeikben teljesen beolvadnak a magyar elembe elannyira, hogy szerinte a német ajkú szülő már nem tud beszélni magyar nyelvű gyermekével. A származásnak megfelelőleg a viselet is jobbadán kétféle, t. i. magyar és német; ') Descriptio Comit.. Strigoniensis. Kézirati másólat a kir. város könyvtárában. f
