Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
128 csak lassították az újjászületés nagy mivét. A lelkészkedő papság, az iskolák hiánya még a XVIII. század derekán túl is élénken érezhető. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Esztergommegyében (az akkoron ;Komáromhoz tartozó Lábatlan és Piszkével) a kir. várossal együtt, tehát összesen 42 városi és falusi községben 16 plébánia található 26 leányegyházzal (16 lelkész és két segédlelkészszel); öt leányegyháznak temploma nincsen. Ezenkívül fentállott az esztergomi gör. keleti hitközség saját lelkészével, mig a prot. hitközségekben (Lábatlan és Piszke kivételével) jegyzők végzik a lelkészi teendőket. Ugyanazon évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint csak 33 kath. kántortanító volt a megyében (35 illetőleg 37 községben) és egy protestáns iskolamester. Megyeszerte összesen 17 jó és 10 rossz iskolaépület található, 16 faluban nincs is szó az iskolaépületről, mert ilyes valószínűleg nem is létezett. Esztergom kir. városnak magyar (40 tanulóval) és német elemi iskolája van. Az egész megye területén csak 9 kath. elemi iskolát látogatnak; ezek összes tanulóinak száma 98. A jezsuiták 6. oszt. vízivárosi gymnasiumában (3 tanár s a praefectus vezetése alatt) összesen 167 volt a tanulók létszáma. Ezekkel együtt tehát összesen 265-re tehető az elemi és középiskolai kath. tanulók összes létszáma. Ha a szathmári békét kivető 2 évtized múlva is csak ily szegény állapotokat tüntet fel megyénk egyház- és iskolaügye, ugy nem lesz nehéz fogalmat alkotnunk az 1684—1714-ig terjedő években uralkodó állapotokról. * Bizonyos, hogy ez időkben Európaszerte még nem ismerték, vagy legalább nem követték a vallási türelem jelszavát. Az uralkodó vallás, akár a katholikus, akár a protestáns volt is az, kíméletlenül elnyomta s üldözte a más hiten levőket. Anglia protestáns egyházának eljárása a katholikusokkal szemben — írja Grünwald Béla, 1) nem szelídebb annál, melyet a katholika egyház követett a protestánsokkal szemben oly államokban, a hol ő volt a hatalmasabb. Korunk gyermekei a nemzetiségi eszme, a lelkiismeretszabadság és parlamentáris kormányformákért hevülnek; akkoron pedig a kiváltság, a rendi előjogok és a vallás érdekei valának a kor uralkodó eszméi. Czéljaik elérésére e kor gyermekei sem igen válogattak az eszközökben. Kétségtelen, hogy a hanyatló XVII. és a XVIII. századot a hazai katholiczizmus növekvő hitélete jellemzi; s ezzel előtérbe lép az egyéni meggyőződés ereje s vele a kizárólagos létjogosultság érzete. Maga a kormány is — politikai érdekből — tőle telhetőleg előmozdítani igyekszik a katholiczizmus érdekeit. A kath. vallás tehát minden irányban előnyöket biztosit hiveinek — épugy mint a prot. vallás a prot. államokban. Az életet nálunk is a vallás ') A Régi Magyarország 1721 — 1825. Budapest, 1888. 83. 1.
